A Deloitte Global éves felmérése szerint, amelyben fiatal amerikai munkavállalókat kérdeztek meg arról, hogy mi alapján választanak munkát, a fizetés mint szempont jelentősen felértékelődött az előző évekhez képest. Ez összefügg azzal, hogy a korábbi években a Z-generációsok (az 1995 után születettek) életében a meghatározó aggodalom a klímaváltozás volt, idén azonban a megélhetési költségek bizonytalansága megelőzte azt.
A The Wall Street Journal Benjamin Nitzanit idézi, akinek az az álma, hogy nemes és jó ügyeknek nyújtson jogi segítséget, de most, 25 évesen, mégis elfogadta egy nagy ügyvédi iroda ajánlatát, mert rosszabbul fizető, közszolgálati állás nem jöhetett szóba a jelen gazdasági helyzetben. Bár fontos neki a társadalmi egyenlőség és a haladást előremozdító ügyek, de előbb fizetést szeretne kapni.
Vagyis a felmérés megmutatja, hogy sokan olyan kompromisszumokat kötnek a munkaerőpiacra való belépéskor, amit korábban komolyan kritizáltak volna. Míg a Z-generáció képviselői közül egy éve nagyjából az 50 százalékuk mondta, hogy etikai alapon utasítottak el egy állást, most ez csak 37 százalék, tudósított a Deloitte.
Minden generációban próbára teszik az elveket
Egyesek szerint minden generációban előbb-utóbb ütköznek az eszmék a valósággal. Amerikában például a szeptember 11-i terrortámadás sok X-generációs karrierjét megváltoztatta, ugyanígy igaz Magyarországra is, hogy a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió a századvégen kijózanította azokat, akik az X-generációt követték a munkaerőpiacon.
Most a világjárvány és annak következményei a Z-generációt teszik próbára. A ResumeBuilder.com megbízásából nemrégiben, nagyjából 400 amerikai végzős főiskolás körében végzett felmérés szerint a válaszadók 54 százaléka mondta azt, hogy hatszámjegyű kezdő fizetésért hajlandó lenne olyan vállalatnál dolgozni, amellyel "erkölcsileg nem ért egyet". Ez forintban kifejezve bőven a millió fölött van. (Az ilyen magas ajánlatok egyre gyakoribbak a mai munkaerőpiacon még Amerikában is).
A kutatás szerint a Z-generáció tagjai tisztában vannak azzal, hogy a hivatásos jótékonykodás gyakran bizonyos fokú kiváltságokat igényel - például olyan szülőket, akik megengedhetik maguknak, hogy fizessék a főiskolát, esetleg lakásvásárlással segítsék gyerekeiket.
Az Egyesült Államokban a fiatalok, amikor teljes állású nonprofit alkalmazottal találkoznak, rögtön arra következtetnek, hogy komoly családi háttér áll mögötte, különben nem engedhetné meg magának azt a luxust, hogy ilyen – hasznos, viszont rosszul fizető – munkát vállaljon.
Ami a tágabb világra, az nagyjából Magyarországra is igaz: a Z-generáció nálunk is abban különbözik a korábbiaktól, hogy sokkal rugalmasabban hajlandó munkát váltani, igényli az állandó kihívásokat, több pozícióban is szívesen kipróbálja magát, vagyis jóval flexibilisebb és önállóbb a korábbiaknál. Amennyiben nem talál elég kihívást, és nem találja inspirálónak a munkakörnyezetet, könnyebben vált munkahelyet is. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fiataloknak kiemelten fontos a környezettudatosság, jobban, mint a korábbi generációk számára, ez pedig munkahelyválasztásukra is kihat.
2021 végén a PwC felmérést készített a fiatal magyar munkavállalók preferenciáiról, amelynek eredménye az lett, hogy az alapbér továbbra is a legfontosabb tényező, ezt szorosan követi a munkaidő feletti kontroll, azaz a rugalmas és kiszámítható időbeosztás. A felmérés szerint a fiatalabb munkavállalók még azt is elfogadják, hogy a rugalmasság alkalmanként túlterheléshez vezet, viszont elvárás, hogy ezt a vállalat megfelelően kompenzálja. A szervezet kiemelte továbbá, hogy nőttek az elvárások a vezetők felé, nagyobb átláthatóságot és hiteles kommunikációt várnak tőlük a fiatal alkalmazottak.
Azt, hogy Magyarországon egy, az amerikaihoz hasonló tendencia zajlik, alátámasztja a 2020-as Magyar Fiatalok-kutatás, amelynek egyik végkövetkeztetése, hogy a
” fiatalok legégetőbb problémájává a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő lépett elő. (…) A bizonytalansággal való küzdelem mindig ott volt a legsúlyosabb kérdések között, de általában a második, harmadik helyen helyezkedett el. A kilátástalansággal szinte azonos jelentőségű az elszegényedés, szegénység problémája, ami mindig a legsúlyosabb problémák közé tartozott.”
A KSH 2021-es adatai szerint a 30 éven aluliak körében a fegyveres szerveknél átlagosan 610 ezer forintot lehetett keresni felsőfokú képesítéssel, szállítási és logisztikai egység vezetőjeként 507 ezret, informatikai egység vezetőjeként 820 ezret, oktatási tevékenységet folytató egység vezetőjeként 386 ezret, szoftverfejlesztőként 700 ezret, szociális munkásként pedig 322 ezret. A 2022 februári adatok szerint ma Magyarországon 546 ezer forint a bruttó átlagkereset.
Ennek fényében valószínűsíthető, hogy a fiatal munkavállalóknak csak a legbátrabb és legelszántabb rétege helyezkedik el globális ügyeket támogató civil szervezeteknél és segítő szervzeteknél vagy végez segítő munkát, ha tud komolyan pénzt is keresni és a jövőjét építeni. A nemes ügyek felett érzett aggodalmat jó eséllyel Magyarországon még inkább felülírja a saját megélhetésért érzett aggodalom.
