Hatalmasat lépett előre Magyarország a labdarúgás területén az elmúlt pár évben - legalábbis, ha a játékosok béréről van szó - ez derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2020/2021-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből. A dokumentum szerint hiába terhelte a 2020/2021-es szezont a koronavírus-járvány és annak újabb hullámai, a magyar bajnokság kiválóan teljesített ebből a szempontból, hiszen immár a 19. helyet foglalja el a bérköltség vonatkozásában az európai bajnokságok sorában. A teljes összeget tekintve Magyarország mögött egyedül Norvégia áll a 20-as listán a maga 72 millió eurójával, ami egyébként 14 százalékkal kevesebb az előző szezonban regisztráltnál.
Az egy évvel ezelőtt kiadott jelentésben hazánkra vonatkozóan ilyen adatot nem közöltek, az viszont biztos, hogy a 2018/2019-es pénzügyi évben még a 21. helyen állt Magyarország a bérköltség alapján. Akkor a 12 csapat összköltsége 63,6 millió euró volt, a friss jelentés szerint mára ez az összeg 82 millió eurót tett ki.
A most kiadott dokumentum szerint egy másik szempont alapján a magyar bajnokság a legnagyobbakat is maga mögé tudta utasítani (igaz, itt azért némi bázishatás is közrejátszik, hiszen alacsonyabb összegeknél könnyű nagyobb változást elérni):
egy év alatt ugyanis 17 százalékkal nőtt a teljes bérköltség, aminél egy hajszállal nagyobb növekedést, 18 százalékot csak a német bajnokságban regisztráltak.
A top20 bajnokság kevesebb mint felénél történt bármekkora mértékű bérnövekedés az UEFA felmérésa szerint, ám ezek zöme is csupán néhány százalékos pluszt jelentett. A magyarhoz hasonló 10 százalék feletti növekedésre csak angoloknál volt példa, kereken 10 százalékos pluszt regisztráltak még az ukrán bajnokságban, ahol a teljes bérköltség a vizsgált szezonban 96 millió euró volt.
Milliárdokat költenek a magyar csapatok
Az UEFA összesítése szerint tehát a 2020/2021-es szezonban 82 millió eurós bérköltsége volt a bajnokságban résztvevő csapatoknak. Ez évi 6,83 millió eurót, vagyis szezonvégi árfolyammal számolva 2,4 milliárd forintot jelent csapatonként.
Igenám, viszont ez az összes alkalmazott bérét, juttatását, bónuszát tartalmazza. A jelentés azonban nagyban különbözik az NBI-es csapatok által leadott éves beszámolóktól. A magyar csapatok ugyanis csak a legritkább esetben bontják meg a bérköltséget játékosokra és egyéb alkalmazottakra, így szinte lehetetlenné válik, hogy NBI-es szinten meghatározzuk játékosokra vonatkozóan az átlagos havi bérszintet.
Az UEFA jelentésében azonban országokra lebontva közli ezt a megosztást. Magyarország esetében a 82 millió euró úgy oszlik meg, hogy ebből 45 millió euró volt a focisták bérköltsége, míg a fennmaradó 37 millió euró az egyéb alkalmazottaké.
A 45 millió euró átszámolva 15,7 milliárdos költséget jelent az NBI szintjén, csapatonként 1,3 milliárdot.
A Transfermarkt adatai alapján az NBI-es csapatok átlagos létszáma 38 fő volt a 2020/2021-es szezonban, ami azt jelenti, hogy
egy magyar focista az NBI-ben a vizsgált szezonban havi bruttó 2,9 millió forintért rúgta a bőrt. Ez az akkori nemzetgazdasági átlagnak több mint a hétszerese.
Noha ez önmagában is megdöbbentő összeg lehet, főleg, ha sok esetben a pályán nyújtott teljesítményt nézzük, érdemes megjegyezni, hogy az NBI létszáma szokatlanul magas volt ebben a szezonban. Jelenleg az átlagos keretlétszám a 28 fő, ezzel számolva már közel 4 milliós átlagfizetést kapunk, ami sokkal közelebb állhat a valósághoz. Ennek pedig egyetlen nyomós oka van: semmi jel nem utal arra, hogy a klubok a bérköltségen spóroltak volna a mostani szezonban. Tehát ha a 2020/2021-es szezon bérköltségét változatlannak is tekintjük, és mellévesszük a keretek szűkülését a Transfermarkt adatai alapján, akkor a valósághoz közelebb állhat a 4 milliós összeg becsléseink szerint. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy itt a magyar bajnokság átlagáról beszélünk. Vagyis csapatszinten és csapatokon belül is hatalmas különbségek lehetnek és míg valaki havi 1 millióért lép pályára, más játékos ugyanezért akár 7-8 millió forintot is kaphat a sajtóban megjelent információk szerint. A nyugati példákkal ellentétben ezt a kérdést illetőenis csak becslésekkel lehet élni, ugyanis hétpecsétes titokként őrzik a klubok a leigazolások részleteit és a béradatokat - még a legnagyobb játékosok esetében is.
