„A háztartási energiáért 10,9 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal drágult” – így számolt be a nem mindennapi gázáremelkedésről a statisztikai hivatal júliusi inflációs gyorstájékoztatójában. Mivel a rezsinek kifejezetten nagy a súlya a háztartások költségvetésében, és így a KSH fogyasztói kosárában is, a gáz drágulása nagyban hozzájárult az augusztus elején érkező kedvezőtlen inflációs adathoz. Önmagában ez közel 0,4 százalékponttal dobta meg a mutatót, amely nagyjából épp ennyivel haladta meg az előzetes elemzői várakozásokat – írja elemző cikkében a G7.
Vagyis lényegében a lakossági gáz árának emelkedése okozta a kedvezőtlen júliusi inflációs meglepetést. A fenti KSH-mondat azért különösen furcsa, mert a háztartási energia ára elvileg nem változhat, jogszabályban van rögzítve. A rezsicsökkentés volt a Fidesz egyik legsikeresebb politikai terméke az elmúlt 15 évben, és ennek lényege épp az, hogy a lakosság olcsón, rögzített áron kapja a földgázt és a villamosenergiát.
A KSH-nak egészen 2022-ig nem is kellett foglalkoznia az inflációs statisztikákban a rezsivel: a kimutatásokban hosszú éveken keresztül ugyanaz a szám szerepelt az elektromos energia és a vezetékes gáz mellett. A 2021-ben berobbanó energiaválság azonban aláásta a rezsicsökkentést, amihez így egy idő után kénytelen volt hozzányúlni a kormány, fogalmaz a G7 cikke.
Fotó: Depositphotos
Valójában már 2021-ben látszott, hogy a korábbi rendszer fenntarthatatlan, de az országgyűlési választások előtt nem lehetett lépni, ezért a kabinet csak ezt követően, 2022 nyarán módosított a szabályozáson. Az új rendszerben az átlagfogyasztásig fenntartották a korábban is érvényes rezsicsökkentett árat, az átlag feletti fogyasztásra azonban jóval magasabb díjat határoztak meg. A gáznál ez köbméterenként 767 forintot jelentett, szemben a kedvezményes 100 forint körülivel.
Ez a helyzet statisztikai szempontból elég komoly kihívás elé állította a KSH-t. A korábbiaktól eltérően már nem lehetett egy fix árral számolni, de úgy sem mérhették a gáz árát, mint más termékekét, hogy kiküldenek üzletekbe árfelírókat, és abból számolnak egy átlagárat.
Az átlagos díj ugyanis itt mindig attól függött, hogy az adott háztartás mennyit fogyaszt, kicsúszik-e a kedvezményes kvótából vagy sem. A hivatal végül úgy döntött, hogy pont ezt a „kicsúszási” arányt fogja megbecsülni, és ez alapján számol átlagárat. Vagy ahogy ők fogalmaztak:
„A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a KSH a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon”. További részletek a G7 cikkében.
