Újra pozitív kilátásokat tapasztal a jegybank a pénztári szektorban – jelentette ki Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön, a Pénztárszövetség konferenciáján Visegrádon. Bár tavaly a tagok ingatlancélra is felvehették a megtakarításaikat, a szektor ennek ellenére is teljesen stabil maradt. Az alelnök kiemelte:
a magyar állampolgár bölcs ember, mert hiába kínálták fel ezt az „alacsonyan csüngő gyümölcsöt”, a többség kitartott a pénztárak mellett.
Megugrott a vagyonnövekedés, jöhetnek a kétszámjegyű hozamok
A lakosság jövedelmi helyzete stabil, ami lehetővé teszi a folyamatos takarékoskodást. A pénztári vagyonnövekedés üteme jelentősen megugrott, ami egyrészt a stabil tagdíjbefizetéseknek, másrészt a kiemelkedő befektetési teljesítménynek – azon belül is főként a BUX index kimagasló szereplésének – köszönhető.
A szektor aktuális eredményei számokban:
7,8 százalékos átlagos hozamot értek el a pénztárak már az első félévben.
Kétszámjegyű is lehet az év végi átlagos hozam, ami a jelenlegi kamat- és inflációs környezetben rendkívül erős teljesítménynek számít.
Széles sávban mozognak ugyanakkor az egyes alapok hozamai: a kockázatosabb portfóliók és eszközkategóriák láthatóan jobban teljesítenek.
„A hosszú távú befektetéseknek 10–20 éves távon is megvan az eredménye” – hangsúlyozta Sipos-Tompa Levente.
Pozitív cash flow és nemzetközi szinten is alacsony költségek
A tagdíjbevételek stabil növekedésének köszönhetően a szektor cash flow-ja a tavalyi ingatlancélú pénzkivonások után ismét pozitívba fordult. A stabilitást a kiegyensúlyozott működési eredmények és a megfelelő tartalékok is alátámasztják.
Az MNB folyamatosan monitorozza a költségszinteket, amelyek örvendetes módon tovább csökkennek: a pénztárak költségmutatója már csupán 0,7 százalékos. Ez a hatékonyság nem új keletű, hiszen a mutató történelmi távlatban, 30 év alatt is végig 1 százalék alatt maradt.
Pénztártípusok összehasonlítása: Tagok és aktivitás
|
Jellemző |
Önkéntes nyugdíjpénztárak |
Egészség- és önsegélyező pénztárak |
|
Aktívan fizető tagok aránya |
53,1% |
38,8% (a nem fizetők aránya 61,2%) |
|
Új belépők átlagéletkora |
39 év |
41 év |
|
Szolgáltatások trendje |
Hosszú távú vagyonépítés |
Folyamatosan bővülő szolgáltatási halmaz |
Bár a taglétszám folyamatosan emelkedik, a szektor előtt komoly feladatok állnak. Az új belépők átlagéletkora mindkét ágon magas, 40 év körül mozog. Az alelnök figyelmeztetett: a fenntarthatóság és a hosszú távú öngondoskodás érdekében kulcsfontosságú lenne a fiatalabb generációk hatékony megszólítása.
Problémát jelent az is, hogy az egészségpénztáraknál a nem fizető tagok aránya kimagaslóan nagy, több mint 60 százalékos.
Előkészített szabályozás az új kormány asztalán
A hazai jogszabályi környezet az elmúlt években sokat változott és lényegesen rugalmasabbá vált. Sipos-Tompa Levente előadásában kitért a külföldi jó gyakorlatokra és nemzetközi kezdeményezésekre is, amelyekben a magyarországi szektor szintén részt vehet.
Zárásként az alelnök kiemelte, hogy a jegybank nem áll meg a reformokkal: a szektor szabályozásáról szóló, jövőbe mutató szakmai munkát már elvégezték, így az MNB előkészítette az új jogszabálycsomagot, amelyet le is tettek az új kormány asztalára.
Mit tartalmaz a titokzatos kormányzati csomag? Íme, a pénztárak javaslatai
Bár Sipos-Tompa Levente előadásában jelezte, hogy a jegybank már előkészítette és le is tette az új szabályozási csomagot az új kormány asztalára, arról nem beszélt, hogy az pontosan milyen intézkedéseket tartalmaz.
A szakma mindenesetre határozott elképzelésekkel rendelkezik. Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a konferencián ismertette a szektor konkrét javaslatait:
Automatikus beléptetési rendszer: A pénztárak szerint ez lenne a kulcs a lefedettség radikális növeléséhez. A konkrét javaslatuk alapján a munkáltató a bér 2 százalékát, a munkavállaló ugyanennyit (2 százalékot), míg az állam 1 százalékot tenne hozzá a megtakarításhoz alanyi jogon.
A munkáltatói hozzájárulás fokozása: Azokban az országokban, ahol a munkaadók aktívan támogatják a nyugdíjcélú öngondoskodást, a megtakarítók aránya kiemelkedő, a 70 százalékot is elérheti. A pénztárak azt szeretnék, ha a munkaadói tagdíj-hozzájárulás legalább a SZÉP-kártyával azonos szintű kedvezményt kapna.
Az adókedvezmények reformja: Az szja-visszatérítések rendszere mára veszített a motivációs erejéből, mivel a jogszabályi mentességek miatt egyre szélesebb rétegek váltak szja-mentessé.
A támogatási korlátok emelése: Az adókedvezmény maximális összege 2014 óta változatlanul a befizetések 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint. A pénztárak javaslata szerint ezt az értéket az inflációt lekövetve 260 ezer forintra kellene emelni.
Alanyi jogú támogatás az szja helyett: A szövetség szerint a jelenlegi adó-visszatérítést egy fix állami támogatási formára kellene cserélni, hogy az öngondoskodás a több gyermeket nevelő, adóalappal esetleg nem rendelkező édesanyáknak is valós pénzügyi segítséget jelentsen, és megérjen taggá válni.
