Magyarországon 10 év alatt 1750 milliárd forintot költöttek az újraiparosításra, ennek ellenére csökkent a feldolgozóipar részesedése a bruttó hazai termékből (GDP) – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató elemzésében, amelyben a magyar feldolgozóipar elmúlt 15 évének szerkezeti átalakulását vizsgálja.
Az elemzők felidézik: a kormány 2016-ban hirdette meg az Irinyi-tervet és az Ipar 4.0 programot azzal a céllal, hogy a feldolgozóipar súlya 2020-ra 30 százalékra emelkedjen. 2025-re ez az arány 18 százalékra esett vissza, a 2015-ös 23,5 százalékról. A programokra fordított 1750 milliárd forint ellenére a hazai feldolgozóipar nemzetgazdasági súlya az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan csökkent. Az elemzés szerint a legnagyobb mértékű csökkenés a GDP-ben a vegyipari alágakban történt, ahol a részesedés 2010-hez képest 2 százalékponttal esett vissza, 7 százalékról 5 százalékra. Szintén jelentősen, 1,3 százalékponttal mérséklődött a fémfeldolgozás súlya, a könnyűipar, valamint a gépgyártás kismértékű csökkenést szenvedett el. Jelentősebb, 0,4 százalékpontos növekedés az elektronikai iparban valósult meg, a többi alág részesedése lényegében változatlan maradt a vizsgált 2010-2025 közötti 15 éves időszakban. A termelés volumenének alakulása a 2010-2025 közötti időszakban hasonló képet mutat – állapítja meg a GKI.
Fotó: Depositphotos
A feldolgozóipari alágak közül a legjelentősebb növekedés a villamos berendezés gyártásában zajlott le, 189 százalékos. Ezt a járműgyártás 112 százalékos, a gumi- és műanyagipar 39 százalékos, és az élelmiszeripar szintén 39 százalékos bővülése követte. Az elemzésben kimutatták, hogy a többi alág ezzel szemben átlagosan 38 százalék alatti dinamikát mutatott. Különösen szembeszökő a gyógyszergyártás stagnálása, valamint a könnyű- és a vegyipar mélyrepülése. A magas hozzáadott értékű termelés szinonimájának is tekintett számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártás mindössze 20 százalékkal nőtt 2010 óta. A magyar feldolgozóipar exportjának volumene 2023-ban még 66 százalékkal nagyobb volt, mint 2010-ben, de 2025-re 53 százalékra esett a mutató.
A hazai feldolgozóipar gyengélkedését gyakran összefüggésbe hozzák a legfőbb külkereskedelmi partner, Németország ipari visszaesésével, azonban ez az állítás tényszerűen hamis, a magyar feldolgozóipari export és a német feldolgozóipari termelési volumen korrelációja nulla – jelezték az elemzésben. Hangsúlyozták, az ipari export 2014-től elvált a német ipari trendektől, és meredek növekedési pályára állt. Ezen belül a főként exportra termelő magyar autóipar 2023-ban már 104 százalékkal múlta felül a 2010. évi bázist. Igaz, ez a 2018-as szintnek felel meg, mivel a csúcsév, 140 százalékkal, 2023-ban volt. A szétválás hátterében a német autógyártók magyarországi kapacitásbővítése állt. Emellett felfutott az akkumulátor- és szervergyártás, valamint ezek exportja. A kutatók szerint bár a hazai feldolgozóipari termelés függetlenedett a német ipari termeléstől, az exportvezérelt, alacsony hozzáadott értékű összeszerelésre építő modell a növekedési határaihoz ért, amit tetéz a 2026-ban jelentősen megerősödött forint.
Az új kormány előtt álló hosszú távú feladat az ipar túlzott, egy-két ágazatra fókuszáló koncentrációjának oldása, a külső kitettség csökkentése, valamint a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív szektorok erősítése a hagyományos összeszerelő üzemek és az ipari értékláncban alacsony hozzáadott értéket képviselő tevékenységek helyett – állapították meg az elemzésben.
