A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.
A múlt pénteken újból kinevezett kormányfő a Nemzetgyűlésben elmondott általános politikai beszédében bejelentette, hogy javasolni fogja a parlamentnek a nyugdíjreform felfüggesztését a következő elnökválasztásig.
A nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek.
A probléma jelentőségére utal az is, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjas, a francia Philippe Aghion is a nyugdíjreform „leállítását” szorgalmazta a 2027-es elnökválasztásig Nobel-díjasként adott első interjújában hétfő este.
A reform felfüggesztését – a többi ellenzéki párt mellett – régóta követeli az ellenzéki Szocialista Párt, amelynek szavazatai kulcsfontosságúak a kormány parlamenti megbuktatása és az újabb előrehozott parlamenti választások elkerülése érdekében.
A miniszterelnök programbeszédében úgy vélte, hogy „egyesek azt szeretnék, ha a jelenlegi parlamenti válság rendszerválsággá fajulna. Ez nem fog megtörténni” – mondta kedden Lecornu.
Arra utalt, hogy a szocialisták kivételével valamennyi ellenzéki párt jelezte még a programbeszéd meghallgatása előtt, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt is, függetlenül annak javaslataitól.
A nyugdíjreform felfüggesztése
„2026-ban 400 millió euróba, 2027-ben pedig 1,8 milliárd euróba kerül”, ezért „megtakarításokkal kell kompenzálni”
- figyelmeztetett a kormányfő.
Sébastien Lecornu megerősítette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, nevezetesen a költségvetést illetően. Ez is a szocialisták kérései között szerepelt, akik jelezték, hogy már kedd este benyújtják a bizalmatlansági indítványt, ha a kormány nem ad egyértelmű választ a kéréseikre.
A kormányfői bejelentéseket Boris Vallaud, a szocialista képviselők nemzetgyűlési frakcióvezetője „győzelemként” és „első lépésként” üdvözölte. Ugyanakkor arra figyelmeztetett:
„Képesek vagyunk kompromisszumokat kötni (...). Képesek vagyunk megdönteni egy kormányt.”
Az új kormány az első ülésén, kedden elfogadta a 2026-ra vonatkozó költségvetési tervezetét, amelyet december 31-ig kell megszavaznia a parlamentnek.
Miközben Franciaország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót – meghaladja a GDP 115 százalékát –, az új kormány tervezete 30 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő. A szeptemberben megbuktatott előző kormányfő, Francois Bayrou még 44 milliárd eurós megtakarítási csomaggal számolt. Az államháztartás hiánya pedig 4,7 százalékra csökkenne a GDP-hez képest a kedden beterjesztett javaslatban
A szocialisták igazságosabb adózási rendszert is követeltek. Ennek kapcsán Sébastien Lecornu elismerte a „rendellenességeket” a vagyonosok adózásában, és jelezte, hogy „rendkívüli hozzájárulást” vár el a leggazdagabb franciáktól a jövő évi költségvetésben.
A politikai instabilitás továbbra is bizonytalanná teszi a vasárnap kinevezett kormány jövőjét, miután a tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A Szocialista Párt kivételével valamennyi ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek, valamint a Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt.
Az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés már hétfő este benyújtott egy-egy bizalmatlansági indítványt, amelyekről csütörtökön szavaz a Nemzetgyűlés. Ezek elfogadására azonban nincs sok esély, mert a szocialisták még a miniszterelnök beszéde előtt jelezték, hogy a két említett párt által benyújtott indítványokat nem szavaznak meg.
Emmanuel Macron államfő a keddi kormányülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a Nemzetgyűlésben megbukik az új kormány – amely a negyedik kabinet másfél év alatt, és a hatodik az államfő 2022-es újraválasztása óta –, előrehozott parlamenti választásokat ír ki.
A Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetőjeként Marine Le Pen kedd este „borzasztóan rossznak” ítélte a költségvetési tervezetet. Pártja vezetője, Jordan Bardella pedig „Emmanuel Macron megmentőinek baráti társaságaként” gúnyolta a kormánypártokat és a szocialistákat, akiknek szerinte „egyetlen közös nevezője a szavazóurnáktól való félelem”.
A kormány megbuktatásának elutasításában a 64 tagú szocialista frakció magára maradt az ellenzéki pártok között, miután a többi baloldali párt kedd este megerősítette, hogy csütörtökön a kormány ellen szavaznak.
A kormány támogatását illetően megosztott hagyományos jobboldal viszont azzal vádolta a végrehajtó hatalmat, hogy „a szocialisták túszává vált”, Édouard Philippe korábbi miniszterelnök (2017-2020) centrista Horizontok nevű pártja „veszélyes könnyelműségnek” nevezte a nyugdíjreform felfüggesztését. Az elnöki párthoz tartozó Gérald Darmanin igazságügyi miniszter környezete ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új kormány bukása „többe kerülne Franciaországnak”, mint a nyugdíjreform „néhány hónapos felfüggesztése”.
(MTI)
