A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékot fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankcióük hatására. Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90 százalékától, illetve összes exportjának felétől.
A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is. Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.
Anna Bjerde, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy Ukrajnának haladéktalanul masszív pénzügyi támogatásra van szüksége. A Világbank eddig 923 millió dollárt különített el, illetve egy további kétmilliárd dolláros csomagot tervez kölcsönök és garanciák formájában Ukrajna számára.
A Világbank előrejelzései szerint a kelet-európai régió (Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova) GDP-je az idén 30,7 százalékkal fog zsugorodni. A közép-európai régió (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia) gazdasági növekedése a korábban becsült 4,7 százalékhoz képest mindössze 3,5 százalék lesz tekintettel a nagyszámú menekültre és a növekvő nyersanyagárakra.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap este közölte, hogy a kijevi vezetés egymilliárd hrivnyát (12 milliárd forint) folyósít az orosz megszállás alól visszafoglalt területeken a romeltakarítási és műszaki rendbetételi munkálatokra. Mint mondta, elsőbbséget élvez a távfűtési-, valamint gázelosztó hálózatok, illetve a víz- és áramvezetékek javítása. Ezt követően kerülhet sorra a tetők és nyílászárók, valamint az utak javítása. Az elképzelések szerint az ukrán kormány 400 millió hrivnyát Kijev térségének szánna, az északkeleti Csernyihiv és Szumi egyenként 250 millió hrivnyát, a nyugati Zsitomir pedig 100 millió hrivnyát kapna. (MTI)
