Hitel van bőven, mégsem mernek beruházni a vállalatok – vajon miért?

A lakossággal ellentétben, ahol beindult a hitelezés, úgy tűnik, a vállalatok még kivárnak – adott helyzetjelentést Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste elnök-vezérigazgatója. Ennek szerinte nem a hitel hiánya az oka. Hanem például az, hogy az Európai Unióban, ahová megy a magyar export 87 százaléka, nem rózsás a kép. Ilyen körülmények között a vállalatok beruházás, fejlesztés helyett inkább bankbetétben tartják a szabad pénzeiket, ahol még mindig megkapják az évi 6-7 százalékos kamatot. Ennek megfelelően régen volt ilyen magas a vállalatibetét-állomány, mint most.

A vállalatok nem hisznek magukban, nem látják pontosan a jövőt, s még mindig úgy érzik, érdemes kivárni további 3-6 hónapig, pedig az Erste vezére szerint a tervek megvannak és minél előbb beindul a vállalati hitelezés, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy ebben az évben elérjük a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, jövőre pedig a 4 százalékost. Rövid távon tehát a magyar cégektől függ a növekedés: kiveszik-e a pénzt a bankból, s azt beruházzák, vagy pedig kivárnak – mutatott rá Jelasity Radován.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, februárban megjelent Hitelezési felmérése szerint a következő félévre a bankok 23 százaléka élénkülő hitelkeresletet várt, a hosszú lejáratú hitelek piacán pedig a 44 százalékuk keresletbővülést. 

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint mégis inkább az a kérdés, hogy mekkora keresletbővülést várnak a bankok. Márpedig a legnagyobb hazai hitelintézet tapasztalatai szerint az első félévben nem lesz növekedés Magyarországon a beruházási hitelekben, a második félévben talán lesz bővülés, így éves szinten elérhető lehet egy 6-7 százalékos plusz. Wolf László szerint a cégek azért sem ruháznak be, mert a hitelkamat még mindig elég magas, 9 százalék alatt nehéz forráshoz jutni forintban, de euróban is 6,5 százalékos a kamat, ráadásul ilyen piacon, mint a mostani, nem jó beruházni. Régebben azért volt más a helyzet, mert voltak államilag támogatott hitelek és jöttek az uniós források, de most utóbbi sorsa bizonytalan (jogállami aggályok miatt mintegy 20 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság – a szerk.). Ám annyira nem a forráshiány miatt nincsenek beruházások, hogy például az OTP-nél jelenleg nagyobb a vállalatok betétállománya, mint a hitelállományuk.

A vállalatok óvatossága az OTP vezérigazgató-helyettese szerint indokolt, hiszen például nem látják még, merre tart a magyar export fő felvevőpiacának számító német gazdaság, miközben a hitelek még mindig drágák. De ha elkezdenek majd jönni a hitelkérelmek, lehet, hogy mi is óvatosabbak leszünk majd – vetítette előre Wolf László.

Arra a kérdésre, hogy mégis mekkora kamat mellett vennének fel hitelt a vállalatok, Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese azt válaszolta, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb mellett. Szerinte az a kérdés, nemcsak idehaza, hanem globális szinten, hogy sor kerül-e egy paradigmaváltás, véget ér-e az olcsó források időszaka. El kell jutni oda, hogy nem csak támogatások léteznek, nem csupán azok miatt döntenek arról a cégek, hogy beruházzanak-e. Mindazonáltal a CIB nem vár akkora beruházásihitel-növekedést a második félévben, mint az OTP.

Mintegy 30 ezer milliárd forint, ennyi beruházást kellene végrehajtani Magyarországon a következő 10-20 évben ahhoz, hogy a nemrégiben megjelent energiastratégia megvalósuljon –sokkolta valamelyest a hallgatóságot Losonczy Géza, a vállalatoknak tanácsokat adó KPMG energetikai és közüzemi szektorvezetője. Szerinte, ha jönnek is majd az uniós források, a bankrendszer nélkül ez az összeg nem fog rendelkezésre állni.

Most kell kanyarban előzni – idézte Matolcsy György klasszikusát Jelasity Radován. Utalva arra, hogy most még „régi” áron el lehet csípni egy-két régi beruházást és ha csökkennek a kamatok, akkor az árak is majd elindulnak felfelé. Kérdés, hol van az a pont, ahol még érdemes ezt megtenni.

Mindenki a bankokat szekálja, hogy miért nem adnak zöld hitelt, de én még nem láttam egy hitelintézet előtt sem hosszú sort, valahogy nem kérik ezt a típusú kölcsönt– mutatott rá az Erste vezére.

Lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász úgy vélte, bár a kamatszint valóban lényeges, de csak akkor, ha a vállalkozó akar beruházni. Ha nem, mivel azt gondolja, hogy ezt az évet ki tudja húzni ezzel a kapacitással, mert nem kell új embert felvennie, bővítenie az üzemüket, akkor a kamat mértéke másodlagos.

Wolf László szerint az OTP-hez jönnek az ügyfelek, de nem azért, mert zöld a hitel, hanem mert úgy vélik, a napelemes beruházásokba fektetett összegek megtérülnek. A legnagyobb hazai bank eddig már 1,3 milliárd euró értékben nyújtott vállalati zöld hitelt, csoportszinten (az OTP Bank 12 országban van jelen, bevételei mintegy kétharmada már külföldről származik – a szerk.). Nem szabad tehát azt várni, hogy az ügyfelek a zöld hitel miatt jönnek, inkább azért, mert az egy jó befektetés.

Jelasity Radován szerint az is akadályozza a zöld hitelek nyújtását, hogy a bankszektor már 6-12 hónapja vár a keretrendszerre, vagyis arra, hogy valaki megmondja, mennyiért lehet majd eladni az áramot, ki mit garantál.

Ugyanakkor Szabó Balázs szerint ebben a helyzetben a bankoknak abban van felelősségük, nevezetesen, hogy azokat a vállalatokat tereljék a zöld hitelek felé, akik most még nem energiahatékony módon működnek, szennyezik a környezetet.

Losonczy Géza pedig annyit jegyzett meg, hogy vannak olyan területek, amelyek akkor is életképesek, ha nincs mögöttük állami garancia. 

Ezt közvetve az is igazolja, hogy bár a bankok a forintalapú, változó kamatozású vállalati hitelekre „önként” vállalták (valójában némi kormányzati nyomásra – a szerk.), hogy február 1. és május 1. között a Buborra, vagyis az irányadó budapesti bankközi hitelkamatlábra nem tesznek kamatfelárat, a CIB vezérigazgató-helyettese nem tud egyetlen olyan ügyletről, amely emiatt valósult volna meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)