Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre - írja a hvg.
A politikus kiemelte: a tervezet példátlanul rövid, 15 napos határidőt határoz meg, ami precedens nélküli, a teljesen jelentéktelen részletkérdésekben is 42 nap a legrövidebb határidő a törvényben, de inkább a 90, 120, 150 napos terminusok a jellemzőek.
Itt viszont műszaki fődarabok gyártásáról van szó. Ezek esetében kellene majd az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) 15 napon belül döntenie arról, hogy ezek megfelelőek-e, vagy elfogadható-e ha a paksi bővítésben a Roszatom el kíván térni az eredeti tervektől vagy a szabványoktól. Méghozzá hosszabbítási és hiánypótlási lehetőség nélkül, vagyis gyakorlatilag azonnal. Ugyanis, ha a 15 napon belül nem születik döntés, az a tervezet szerint egyenlő a kérelem elfogadásával - tette hozzá a hírportálon is.
Hétköznapi hasonlattal, az új eljárások olyanok lesznek, mint a lakóépületek építése esetében az egyszerű bejelentés: a terveket nem kell végigfuttatni az engedélyezésen, csak be kell nyújtani az építési hatóságnak, amely, ha akar, emelhet kifogást, megtagadhatja az engedély kiadását, de ha nem tesz semmit, az engedély kiadottnak minősül, az építkezés elkezdhető.
A lap ezen kívül utal rá: az egyszerű bejelentés kis és közepes alapterületű lakóépületek esetében is aggályos, vagy legalábbis a rendszer jelenleg nem működik jól. Mivel az építési hatóság (2021 óta a kormányhivatal, nem pedig az önkormányzati jegyző jogköre) kis túlzással mindent és bármit átenged, az elmúlt években számos településen volt megfigyelhető az utcaképbe megközelítően sem illeszkedő házak szaporodása. Illetve a kvázi társasházaké, ezek jellemzően 4-5, osztatlan közös tulajdonban álló „lakrészből” állnak, nem pedig önálló lakásokból, így 300 négyzetméter alatt egyszerű bejelentéssel építhetők.
Jávor Benedek azt vélelmezi, hogy a kormány a Paks II. Zrt. (mint az erőműépítés engedélyese) és fővállalkozója, a Roszatom dolgát kívánja megkönnyíteni.
