Íme, Kármán András törvényjavaslata, jön az adójóváírás

Ahogy már megígérték, 9 százalék lesz a minimálbér utáni személyi jövedelemadó (szja), amelyből azonban az eddig adóalap-kedvezményként érvényesített adókedvezmények (sorrendben: három vagy több gyermekes anyák; 40 év alatti, kétgyermekes anyák; 30 év alatti anyák; 25 év alatti fiatalok kedvezménye; személyi kedvezmény; első házasok kedvezménye; tevékenységi (őstermelői) kedvezmény; családi kedvezmény) lesznek érvényesíthetők. A kedden éjszaka a parlament honlapjára felkerült, Kármán András nevével jegyzett adótörvény-javaslat azt írja, a szja kulcsa marad 15 százalék, azonban

a bérből jogosultsági hónaponként (amikor legalább egy kifizetőtől bérben részesült) adójóváírás illeti meg a magánszemélyt.

Amennyiben az éves bér nem éri el a jogosultsági hónapok és a minimálbér szorzatának 6 százalékát, akkor az adójóváírás a bér 6 százaléka. Vagyis aki az évben napi 6 órában (azaz részmunkaidőben) dolgozott 4 hónapon keresztül havi 300 ezer forintért, az erre az évre 1 millió 200 ezer forint 6 százaléka, azaz 72 ezer forint adójóváírást érvényesíthet. Tehát a személyi jövedelemadója az 1 millió 200 ezer forint 15 százaléka, 180 ezer forint számított adó, csökkentve 72 ezer forint adójóváírással, azaz 102 ezer forint lesz, ami ténylegesen 9 százalékos adóterhelésnek felel meg.

Ha az éves bér eléri a minimálbér és a jogosultsági hónapok számának szorzatát, akkor az adójóváírást a következő módszerrel kell számolni:

a jogosultsági hónapok és a minimálbér szorzatának 6 százalékából le kell vonni a jogosultsági hónapok és a minimálbért meghaladó bérrész 6 százalékát.

Ez azt jelenti, hogy a minimálbér számított adója 9 százalék lesz, az adójóváírás a minimálbér kétszeresénél „fogy el”, az adójóváírás mértéke a kettő között lineárisan csökken.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egész éves munkaviszonyt feltételezve:

• havi bruttó 400 ezer forintos jövedelemnél a 60 ezer forint szja-ból 14 736 forint adójóváírás,
• havi bruttó 500 ezer forintos jövedelemnél a 75 ezer forint szja-ból 8736 forint adójóváírás,
• havi bruttó 611 429 forintos mediánjövedelemnél 91 714 forint szja-ból 2050 forint adójóváírás,
• havi bruttó 640 ezer forintos jövedelemnél 96 ezer forint szja-ból 336 forint adójóváírás,
• havi bruttó 645 600 forintos (a minimálbér kétszerese) jövedelemnél és efölött legalább 96 840 forint szja-ból nulla forint adójóváírás lesz érvényesíthető.

Vagyis az szja tényleges mértéke minimálbérnél 9 százalék, havi 400 ezer forintnál 11,3 százalék, havi 500 ezer forintnál 13,3 százalék, mediánjövedelem esetén 14,7 százalék, a minimálbér kétszeresénél és afölött 15 százalék lesz.

(Mivel a jövő évi minimálbér-tárgyalások még zajlanak, ezért most az idei évre vonatkozó, havi 322 800 forintos minimálbérrel számoltunk. – A szerk.)

Bár a törvényjavaslat explicite nem mondja ki, de értelemszerűen az adójóváírás nem lehet negatív, vagyis a tényleges számított adó a legmagasabb jövedelmek esetében is marad 15 százalék.

Fontos, hogy az adójóváírást csak bérre lehet érvényesíteni, ami az alábbiakat foglalja magába:

• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
• adóköteles szociális ellátás;
• álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint az álláskeresést ösztönző juttatás;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a különféle egészségkárosodási keresetkiegészítéseket és egészségkárosodási járadékokat, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

Fontos az is, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szja-nak minősülő 9,5 százalékos részéből adójóváírás nem vehető igénybe, de az ekhós bért is figyelembe kell venni a jövedelem fent részletezett számításakor.

Adóalap-kedvezmény helyett adókedvezmény

Átalakul a kedvezmények rendszere is. Az eddig adóalap-kedvezményként számított összegek ezentúl az adójóváírással csökkentett adó összegéből vehetők igénybe, ez a módosítás azonban a nettó jövedelmet nem érinti. A korábbiakhoz képest a két fő (már ismert) változás:

• a kétgyermekes édesanyák adómentessége csak 40 éves korig lesz érvényes (az előző kormány tervei szerint jövőre már a 40 és 50 év közötti kétgyermekes édesanyák is adómentességet élveztek volna);
• havi 1 millió forintos munkajövedelem fölött az ezt meghaladó részre adókötelesek lesznek a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák és a 30 év alatti édesanyák is.

Munkajövedelemnek minősül a bér és más, nem önálló tevékenységből származó jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és őstermelői jövedelem, az európai parlamenti és önkormányzati képviselők jövedelme, a választott könyvvizsgáló jövedelme és a magánszemély más szerződés alapján, munkavégzésre irányuló tevékenységének jövedelme.

Mfor-kommentár

 

Az adójóváírás intézménye bár szociálisan igazságosnak nevezhető, bonyolítja a rendszert. Az adójóváírás érvényesítéséről a magánszemély adózónak kell nyilatkoznia, aki akár jóhiszemű tévedéssel is nyilatkozhat több bérfizető helyen a kedvezmény igénybe vételéről, ami később az adó elszámolásának hibájához vezethet. Így tehát távolabb kerülünk a söralátét egyszerűségű szja-rendszertől.