Két éve képtelen a kormányzat nemhogy érdemben, de arányaiban is csökkenteni a hazai államadósságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a GDP-arányos adósság 2022 végén 74,1, 2023 végén 73,2, 2024 végén 73,5, a tavalyi év végén pedig 74,9 százalék volt. (Az utóbbi adatot az MNB a saját GDP-becslése alapján határozta meg – a szerk.)
Persze ez csak egy tartozásállomány, vannak európai uniós tagállamok, melyek adóssága bőven meghaladja az országuk éves GDP-jét (ilyen Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország), sőt Japáné meghaladja a 220 százalékot is.
Ahogy egy háztartás, úgy egy nemzetgazdaság esetében is sokkal hasznosabb adat, hogy ez az összeg ténylegesen mekkora terhet ró évente az adott ország adófizetőire. Cikkünkben az elérhető, hiteles adatokat vettük górcső alá ebből a szempontból.
Elszállt az adósságszolgálat
A költségvetést ténylegesen nemcsak az adott adósság kamatterhe, hanem a tőketartozás visszafizetése is terheli, ezt nevezzük adósságszolgálatnak. A kormányzat honlapján 2008-ig visszamenőleg megkerestük az államháztartási jelentésekben, az adott évben mekkora összeget fizettek ki az adófizetők a kormányzat által felvett hitelekre, illetve kiszámoltuk, ebből hány forint jut egy főre, azaz „csecsemőtől aggastyánig” mekkora összeg terhelt egy adófizetőt az adósságszolgálatból. (Az adott év lélekszámát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett előző év végi és a tárgyév végi népességszám átlaga alapján becsültük meg. – A szerk.)
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Az adatokból az látható, még az IMF-hitel időszakában (a 2008 szeptemberében kitört válság miatt felvett hitelcsomag utolsó részletét Magyarország 2013-ban fizette vissza – a szerk.), de azt követően is egészen 2021-ig az 1000-1500 milliárd forintos sávban mozgott az évente kifizetett adósságszolgálat, és ennek megfelelően ez fejenként 100-150 ezer forint terhet jelentett. A Covid alatt az EU elengedte a Stabilitási és Növekedési Paktum adósságkorlátozási szabályait, ez a magyar adaton is meglátszik: nemcsak a GDP-arányos adósságmutató nőtt a 2019. végi 65-ről 2020 végére 78,7 százalékra, de az adósságszolgálatunk is szó szerint az egekbe szökött,
a 2021-es 1404,5 milliárd forinthoz képest 2025-ben már csaknem háromszor ennyit, 4197,9 milliárd forintot költöttünk el ily módon az adóforintjainkból,
és ezzel párhuzamosan az egy főre jutó adósságszolgálat is megháromszorozódott.
Egyhavi fizetésünk
Hogy ezt az összeget legyen mihez viszonyítani, az egy főre jutó összeget a KSH által közzétett, teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresetével hasonlítottuk össze.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A grafikonon szépen kirajzolódik a „hét bő esztendő”, amikor a keresetek emelkedése mellett stagnált az adósságszolgálat összege, azaz a kettő aránya meredeken csökkent. A minimumot 2019-ben láttuk, amikor a havi nettó átlagkereset összege meghaladta a 254 ezer forintot, míg az egy főre jutó adósságszolgálat 113,5 ezer forint volt, azaz az index 44,6 százalékra esett. A „hét szűk esztendő” beköszöntével azonban megfordult a trend, és
mára ismét elértük, sőt meg is haladtuk a 2010-es szintet.
Akkor 132,6 ezer forintos havi nettó átlagfizetés mellett fejenként 115,5 ezer forint volt az egy főre jutó adósságszolgálat (87,1 százalék), míg 2025-ben 486,8 ezer forintos havi átlagbér mellett 441 ezer forint adósságszolgálat jut egy főre (90,6 százalék).
„Gyurcsány alatt jobb volt?”
Mint már említettük, az adósságállomány csak egy pénztömeg, míg az adósságszolgálat az egy év alatt ténylegesen fizetendő, tehát az adófizetőket terhelő kiadás. Így érdemes megnézni azt az idősort, hogy ez utóbbi az ország jövedelméhez képest mekkora terhet képvisel. (A 2025-ös GDP-adatot a KSH még nem tette közzé, az IMF közlése szerint szerint ez 247,76 milliárd dollárt tett ki, ami a jegybanki éves átlagos 353,20 forintos árfolyammal számolva 87 508,7 milliárd forintra rúgott. – A szerk.)
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A 2008-as IMF-hitelcsomag 2013-as törlesztésekor az adósságszolgálat a GDP 3,8-4,4 százalékát tette ki. Ezután az arány meredeken esni kezdett, az index csaknem felére, 2,3 százalékra csökkent. Ezt követően emelkedni kezdett, majd 2022-ben „repülőrajtot” vett, olyannyira, hogy
2024 végén a GDP-arányos adósságszolgálat 4,44 százalékos aránya már meghaladta a 2009-es szintet, majd 2025-ben még tovább emelkedett 4,8 százalékra.
És hogy ez milyen kimagaslóan arány, arra a korábbi pénzügyminiszter, Oszkó Péter hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében.
Fotó: államadósság, GDP-arányos kamatterhek
A közgazdász által közzétett ábrán jól látszik, hogy a hozzánk hasonló mértékű GDP-arányos államadóssággal bíró országok, Ausztria és Finnország mindössze a GDP-jük 1,5-1,8 százalékát fordítják adósságszolgálatra, és még a leginkább eladósodott görögök (majdnem 160 százalék) és olaszok (csaknem 140 százalék) is csak a bruttó hazai termékük 3,5-4 százalékát költik erre. Ehhez képest
a GDP-arányosan 74,9 százalékos adósság mellett fizetett 4,8 százaléknyi adósságteher kiugróan magas.
A tavalyi, 4197,8 milliárd forintos adósságszolgálat 9,4 százalékkal haladta meg a 3836 forintos tervezett előirányzatot. A kormányzat az idei évre a költségvetésben 3361,7 milliárd forint adósságszolgálati kiadást tervezett, míg az év végi adósság arányát a GDP 72,3 százalékában jósolták meg.
