A novemberi szerződésmódosítés eredményeként 189 millióval drágul a Csikós udvar átépítése. Ezúttal az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért kell többet fizetnie a Budai Vár átépítésért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek. Az áremelés oka természetesen most sem volt előre látható a gondos előkészítés ellenére sem.
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál.
A Csikós udvar projekt egyébként több részfeladatot takar: az egykori lovarda és főőrség épületének (ez látható a fenti képen), illetve a Stöckl-lépcsőnek az újra építését az eredeti helyén; akadálymentes közlekedési tengely létesítését a Palota út - Csikós udvar - Hunyadi udvar teraszai között, lovas programokat kiszolgáló istállóépület elhelyezését a Lovarda utcából nyílóan, valamint a Csikós udvar teljes területének területrendezését. Ezenfelül felmerült még egy feljáró rámpa építése a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között a támpilléres várfal tartományában eredeti helyén, illetve annak kiötlése, hogy mire is lehetne használni Karakas pasa tornyát.
Úgy tűnik, nem csupán felesleges és hazug ez a visszaépítés, legalábbis a honi építészek jó részének véleménye szerint, hanem meglehetősen bonyolult feladat is. A budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervét ugyanis négy évvel ezelőtt mutatták be, idén februárban pedig arról szóltak a hírek, hogy még a nyáron át is adják. Ehhez képest előbb a kivitelezői, majd a tervezői szerződést módosították, aminek eredményeként újabb több százmillióval lett drágább a lovarda-istálló-főőrség kombó, amelynek szükségszerűsége eléggé vitatható a robotok kora felé haladva. (A lenti képen a lovarda épülete.)
Potzner Ferenc építész a koncepció 2015-ös bemutatásakor szépen felidézte, hogy a Vár nyugati falszorosának külső felén 1899-ben épült fel díszeskirályi lovarda, majd fölötte a Hunyadi-udvar peremén a Főőrség épülete, illetve a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa. Az épületek az 1944-45-ös ostrom során találatot kaptak, és a felújítás helyett inkább elbontották a romokat.
A lovardát a korábbi helyén építik vissza Hauszmann Alajos tervei alapján, eredeti funkcióin túl az épület rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására pedig 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtetten, a Csikós-udvarból pedig a szintén újraépítendő Stöckl-lépcső és fal melletti rámpa biztosítja a feljutást.
Szintén eredeti helyén épül fel újra a Főőrség épülete (a lenti képen a tervek), amelyben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is.
A Várnegyed felújítása lassan halad, de nem állt le. Sőt az idén februárban újabb forráshoz jutott. A kormány 36 milliárd forintot biztosított a munkálatokra. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása".
Fodor Gergely kormánybiztos az újabb pénzcsapok megnyílásával együtt azt is közölte, hogy még ebben a kormányzati ciklusban befejeződnek a folyamatban lévő beruházások, köztük a királyi lovarda és a főőrségi épület rekonstrukciója, amit a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelez. Akkor még nem sejtette, de legalábbis nem említette, hogy a kivitelezés ára augusztusban 670 millióval feljebb kúszik.
A szerződésmódosítást augusztusban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. A két beruházás költsége ezzel összesen 8,27 milliárd forintra hízott, amelyből a kivitelezés ára 7,58 milliárd.
A kivitelezői szerződésmódosítás indoklása szerint a tervezéshez hasonlatosan a pótmunkák miatt nemcsak költségeket, hanem a határidőt is módosítani kellett. A lovarda kivitelezése így 3,47 milliárd helyett 3,81 milliárdba kerül, míg Főőrség és a Stöckl-lépcső teljes újraépítéséért 3,44 milliárd helyett 3,77 milliárdot kell fizetni a tender-nyertes West Hungária Bau Kft-nek, illetve a Laki Épületszobrász Zrt-nek. A West Hungária Paár Attila vállalkozása, akit Tiborcz István üzlettársaként tartanak számon, és az elmúlt években sorra nyerte a zsíros megbízatásokat, így jutott a cégnek a vizes vébé és a Liget-projekt koncából is.
A projekt egyébként a Hauszmann-program részeként valósul meg, amelynek keretében többek között újranyílik a palota rekonstruált Szent István-terme, illetve az ígéret szerint megújulnak a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok és kertek is és megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar között terület akadálymentesítése is. Északi irányban pedig egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül.
Fodor Gergely államtitkár korábban azt mondta, hogy a Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt. A lovarda és a főőrségi épület pedig már 2019 nyarára elkészül. Mint látjuk ez utóbbit nem sikerült tartani. Azt pedig végképp homály fedi, hogy a jelenleg 8,26 milliárdos beruházás ára még mennyivel emelkedik addig. Ráadásul még a lovak se fogják szeretni.
