Az adónem kiterjesztését a visszaélésekkel szemben védett formában tervezi a kormány. A részletszabályok még nem ismertek, végleges jogszabálytervezet 2026–2027 fordulóján várható. A GKI becslése szerint az új kata 300-350 ezer vállalkozót, a meglévőket és az újonnan belépőket érinthet közvetlenül. A KATA reaktiválása hatást gyakorolhat a munkaerőpiacra, a vállalati HR-stratégiákra és a költségvetési bevételekre is.
| Mutató |
Adat / GKI becslés |
| katások száma 2022 előtt | ~ 444 000 fő |
| katások száma 2022 után | ~ 145 000 fő |
| Megszűnt katás vállalkozás (2022) | ~ 35 000 |
| Átalakult katás vállalkozás | ~ 264 000 |
| Éves költségvetési bevétel (csúcson) | ~ 196 milliárd Ft |
| NAV által 10 év alatt megállapított adókülönbözet | 9 milliárd Ft |
| Várható visszatérők száma (GKI becslés) | 250 000–270 000 fő |
| Visszaállítás tervezett időpontja | 2027. január 1. |
A kata 2013. január 1-én lépett életbe azzal a céllal, hogy egyszerű, kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak és csökkentse a feketegazdaságot. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíteni tudták teljes adó- és járulékkötelezettségüket. A rendszer rendkívül népszerűvé vált: fénykorában évi 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
2022 nyarán a kormány indoklása szerint a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra: munkavállalókat KATA-s kényszervállalkozóként alkalmazták, ezzel váltva ki a munkáltatói járulék terheket. Az új szabályok szeptember 1-jén léptek életbe. Ezt követően KATA-s csak főállású egyéni vállalkozó lehetett, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhatott (a taxisok kivételével). Mivel a KATA-sok 92%-a korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt. Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel 10 év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.
A 2022-es szigorítás hatása gyors és mély volt:
• 444 ezerről 145 ezerre zuhant a KATA-sok száma szeptembertől
• 35 ezer KATA-s vállalkozás szűnt meg, s 264 ezer KATA-s vállalkozás átalakult.
• Az érintett vállalkozók zöme átalányadózásra váltott, kisebb részük társas vállalkozást alapított, vagy munkaviszonyba lépett
Mit hoz vissza a 2027-es rendszer?
A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az alábbi elveket rögzítette:
• Egyszerű, kiszámítható, alacsony adminisztrációs teherrel járó adóforma a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak
• Megfelelő társadalombiztosítási fedezet és nyugdíjjogosultság garantálása
• A nagyvállalati visszaélések elleni explicit garancia, a bújtatott foglalkoztatás kizárásával
• A változtatások érdemi társadalmi egyeztetéssel készülnek
A GKI elemzése szerint a pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ, a koncentrációs korlátok, például, hogy az egyetlen megbízótól szerezhető bevétel aránya mekkora lehet és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus, még nem ismert. Ezek a részletszabályok döntik el, hogy az új kata mennyire lesz vonzó a visszatérők számára.
A GKI szerint az átalányadózók egy része visszaválthat. Főleg azért, mert az elmúlt négy évben sok vállalkozónak, bár elégséges megoldást kínált az átalányadózás, de magasabb elvonás és több adminisztráció árán. Ha a kata visszahozza a cégeknek való számlázást és megőrzi az egyszerűségét, az átalányadózók számottevő hányada visszavált. Ez különösen erősen várható a szabadúszó szektorban, így az informatika, a fordítás, a tanácsadás és a kreatív iparágak területén, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll.
A GKI szerint ugyanakkor újra megnőhet a nagyvállalati kiszervezési hullám kockázata. 2022 előtt a KATA-t munkaviszony kiváltására is alkalmazták néhányan. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot, a folyamat megismétlődik. A 2022-es tapasztalat alapján a nagyvállalati HR-stratégiák gyorsan alkalmazkodnak, amint egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltség és járulékok átstrukturálását, akkor az üzleti logika ezt kikényszeríti, a munkavállalói érdekektől függetlenül. Ez különösen releváns a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban, ahol a 2022 előtti katás állomány legnagyobb koncentrációja volt.
Ha 2027-ben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, akkor a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik. Mivel a foglalkoztatás demográfiai okokból is mérséklődik, a további visszaesés érzékeny kérdéssé válhat, leginkább az költségvetés szempontjából.
A 2022-es sokknak a GKI szerint maradandó hatásai is vannak. Számos egykori katás négy év alatt berendezkedett az átalányadózásra, könyvelőt fogadott, más üzleti struktúrát épített. Visszatérési döntésük nem automatikus: a havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.
A GKI szerint 3 kulcskérdés még nyitott, amelyek a kata-rendszer tényleges hatását meghatározzá majd.
Mekkora a visszatérési potenciál?
A 444 ezres csúcstól 145 ezerre zuhant állomány nem tér vissza automatikusan. A havi adó összege, a bevételi limit és az adminisztrációs elvárások döntik el.
Mi lesz az átalányadózással?
A két rendszer közti verseny adópolitikai koherencia-kérdés. Ha a KATA kedvezőbb, az átalányadózás leértékelődik – és a 2025-ös költséghányad-emelés hatása is elveszik.
Hogyan védhető a bújtatott foglalkoztatás ellen?
Bevételi koncentrációs korlát, többügyfeles kötelezettség, NAV-ellenőrzési küszöb – ezek nélkül a 2022 előtti helyzet reprodukálódik, ami újabb szigorítást kényszerít ki.
