Kedden este Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi adócsomag-javaslatot. Jelentős könnyítések várhatók az adminisztrációban, ami elsősorban az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, illetve főszabályként sávosan tételes lesz a helyi iparűzési adó alapja is. Ezeket a főbb változásokat a napokban már belengette a pénzügyminiszter.
A fontosabb változásokból az alábbiakban szemezgettünk.
Személyi jövedelemadó (szja)
Egyszerűsítés, hogy
a 25 év alattiak szja-mentességét ezentúl a NAV a bevallási tervezetben is feltünteti,
függetlenül attól, hogy azt korábban a fiatal igénybe vette-e.
Átalányadózásra áttérő, korábban katás egyéni vállalkozót úgy kell tekinteni az átalányadóra vonatkozó értékhatárok (éves minimálbér tízszerese) tekintetében mint tevékenységét év közben kezdő vállalkozót. Azaz az a katás, aki például nem magánszemély vevő miatt kikerül annak hatálya alól, az éves minimálbér tízszeresére vonatkozó határt időarányosan kell, hogy megállapítsa. Az az átalányadózó, aki az értékhatár túllépése miatt került ki ebből a körből, négy helyett egy év után térhet vissza átalányadózásra.
Társasági adó (Tao)
Adminisztrációs könnyítés, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is alkalmazhatja a bevallást helyettesítő nyomtatványon történő nyilatkozattételt, illetve jogosult az adómentességre is a feltételek teljesítése esetén abban az esetben, ha mind az alapítói, mind a kedvezményezettjei kizárólag természetes személyek.
Kisvállalati adó (kiva)
Megváltozik a kiva választásának egyik feltétele: a társasági adóról szóló törvény szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett azt kell vizsgálni, hogy a kisvállalati adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan végrehajt-e. Ugyanez a szabály érvényes lesz a kiva-alanyiság megszűnésére, sőt ha a kiva-alany tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást hajtott volna végre, szintén megszűnik ez a kedvezményes adózási mód.
Általános forgalmi adó (áfa)
Pontosítják a fordított adózás alá eső építési, szerelési munkák meghatározását, mivel az elmúlt években számos munka kikerült az engedélyköteles körből, így a fordított adózás hatálya alól is.
Azok a munkák is fordított adózás alá fognak esni, melyek nem építésiengedély-kötelesek, ám másfajta hatósági bejelentéshez kötöttek.
Gépi nyugták esetében megteremtik adatszolgáltatási kötelezettséget olyan esetben is, amelyet pénztárgéptől eltérő olyan egyéb technikai megoldással állítottak ki, amelyet az illetékes hatóság előzetesen engedélyezett.
Az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során nem kell figyelembe venni a Közösségen belüli, illetve az import távértékesítés révén megszerzett ellenértéket, viszont az ilyen ügyletek során a másik tagállamban adófizetésre lesz kötelezett.
2025-től megszűnik az új lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes adómérték, illetve több, fordított adózás hatálya alá tartozó termék is visszakerül egyenes adózás alá.
Reklámadó
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei által jelzett kezdeményezésre tekintettel további egy évvel meghosszabbítják az adó nulla százalékos mértékét.
Helyi iparűzési adó (hipa)
Megszűnik a különböző adózási módokhoz kötődő egyszerűsített adóalap-megállapítás, az új szabály 25, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozónál 120 milliós bevételi határhoz köti az egyszerűsített módot.
Az adó alapja:
- 2,5 millió forint, ha az éves időarányos bevétel 12 millió forint alatt van,
- 6 millió forint, ha az éves időarányos bevétel 12 és 18 millió forint között van,
- 8,5 millió forint, ha 18 millió és a fenti korlát közé esik.
Ezt a választást az adóévről szóló bevallásban kell jelezni az önkormányzati adóhatóság felé. Az új szabályozás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (gyakorlatilag május 31.) köteles megfizetni. Az adóelőleg az előző évi adóval azonos, és ha a következő évi adó ezt nem haladja meg, akkor az adóelőleggel egyúttal a hipát is megfizette. Bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az adózó adóalapsávot vált. Viszont ennek a sávosan tételes adónak a
hátránya, hogy adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe rá.
Az első alkalommal március 15-ig a korábbi módszer szerinti adóelőleget még meg kell fizetni, de az már az új szabályok szerinti adóelőlegbe számít be.
Az új szabály alkalmazása gyakorlatilag automatikus, akkor kell nyilatkozni az önkormányzat felé, ha valaki a korábbi szabályokat szeretné alkalmazni.
Illetékek
Az új szabály bezárja azt a kiskaput, hogy a kapcsolt vállalkozások közti ingatlanátruházás illetékmentessé volt tehető egy főtevékenységi kör bejelentésével. Ezentúl csak akkor illetékmentes, ha a vagyonszerző bevételének legalább felét saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy adásvétele teszi ki. E szabály megszegése 50, adóellenőrzés keretében történő feltárása esetén 100 százalékos bírsággal jár.
Szociális hozzájárulási adó (szocho)
Az átalányadózó egyéni vállalkozó az eddigi szabályozással ellentétben göngyölítéses módszerrel kell, hogy adót fizessen, vagyis az adott negyedévi szja-köteles jövedelemből le kell vonni a korábbi negyedévek szocho-alapként figyelembe vett összegét, és ezt kell elosztani annyi hónappal, amikor a vállalkozó biztosított volt. A módszer a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó pedig a jövő évtől havi helyett negyedévente, de havi bontásban fog bevallást adni.
Társadalombiztosítási járulék (Tbj)
A szochóhoz hasonlóan – mivel azonos bevallási nyomtatványról van szó – az átalányadózó egyéni vállalkozónak a tbj-t is havi bevallás helyett csak negyedévente, de ugyancsak havi bontásban kell majd bevallania és megfizetnie. A göngyölítéses módszert itt is bevezetik.
Az adóhatóság ezentúl a megszűnő cégekről is adatot szolgáltat az egészségbiztosítónak, hogy az ő korábbi alkalmazottaik is bekerülhessenek a NEAK nem biztosítottakat nyilvántartó adatbázisába.
