Rendkívül felemás képet látunk, hogyha a 2025-ös év céges adatait vesszük szemügyre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly Budapesten működött a legtöbb regisztrált gazdasági szervezet, számuk elérte a 449 ezret. A vármegyék közül Pest állt az első helyen 257 ezer szervezettel, ami jól jelzi a főváros és a környéki agglomeráció gazdasági súlyát. A hét ábrájában ezúttal ezt mutattuk be:
A nagyobb vármegyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben közel 114 ezer, Bács-Kiskunban több mint 106 ezer, míg Hajdú-Biharban mintegy 105 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván az év végén. A legtöbb vármegyében ugyanakkor 50 és 90 ezer között alakul a regisztrált szervezetek száma.
A lista másik végén a kisebb vármegyék állnak: Nógrádban alig több mint 27 ezer, Tolnában mintegy 40 ezer, Vas vármegyében pedig valamivel kevesebb mint 48 ezer gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a vállalkozások és más gazdasági szervezetek továbbra is erősen a fővárosban és a nagyobb megyékben koncentrálódnak.
Harmadik éve tart a csökkenés a vállalkozásoknál
Ezt megerősítik az Opten 2025-ös Cégtrendjének eredményei is, amely a háttérben meghúzódó okokról is tartalmazott érdekességet a társas vállalkozások esetében. A vállalat adatai szerint az év során 11 ezerrel csökkent az összes regisztrált gazdasági szervezet nagyjából ötödét adó társas vállalkozások száma, ezzel 2025 már a harmadik egymást követő év volt, amikor a cégszám zsugorodott.
A közlés szerint nem a megszűnés volt a cégszám csökkenésének fő oka, hanem az új belépők hiánya. Mint írták, a cégtrend nem hirtelen törést, hanem egy elhúzódó alkalmazkodási időszakot rajzol ki. A vállalkozói aktivitás alapszintje tartósan alacsonyabbra került.
Az Opten szerint a cégbírósági eljárások alakulása jól kiegészíti a cégszámokból kirajzolódó képet. 2025-ben az új eljárások száma enyhén csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor az esetek több mint 70 százaléka továbbra sem az önkéntes megszűnéshez kapcsolódott, vagyis felszámolás, kényszertörlés vagy más, nem rendeltetésszerű működés miatt indult. Kiemelték:
a folyamat nem egy hirtelen sokk következménye. Nem látható olyan ugrásszerű elmozdulás, mint a moratóriumok kivezetése vagy a kata módosítása idején. Inkább arról van szó, hogy a tartós gazdasági stagnálás fokozatosan emészti fel a vállalkozások erőtartalékait.
