Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 (az első becslésben még 0,7 százalék szerepelt), a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,6 százalékkal (a korábbi 0,5 százalék után) felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett. 2025-ben a GDP a nyers adatok esetében 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal felülmúlta az előző évit.
2025 IV. negyedévében:
- A GDP volumene a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közölt IV. negyedévi adathoz viszonyítva.
Termelési oldal:
- Az építőipar hozzáadott értéke 5,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 1,8, azon belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,0 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,9 százalék) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 2,2 százalékkal bővült. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 1,8, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 1,1, a szállítás, raktározásé 1,0, az információ, kommunikációé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közigazgatás teljesítménye stagnált. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,4 százalékkal csökkent.
- A bruttó hazai termék 2025. IV. negyedévi 0,8 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (0,5 százalékponttal), azon belül leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágak, valamint a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás összevont ág (egyaránt 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.
Felhasználási oldal:
- A háztartások tényleges fogyasztása 3,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 3,5, a féltartósok esetében 6,0, a nem tartósok esetében 2,8, a szolgáltatások esetében 3,7 százalékkal.
- A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 8,4 százalékkal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,3 százalékkal nőtt.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett.
- A bruttó felhalmozás 3,8 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
- A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 3,8 százalékkal bővült.
- A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 551 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,5 százalékkal, az importé 5,2 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9 százalékkal csökkent, míg a behozatal 6,3 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0 százalékkal emelkedett, míg importja nem változott az előző év azonos időszakához képest.
- A bruttó hazai termék 2025. IV. negyedévi, 0,8 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,1 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.
2025 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:
- A gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett.
- A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 2,5, az építőiparé 1,3, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent.
- A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,0, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 0,7, míg a közösségi fogyasztásé 1,7 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,2 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben mind az import, mind az export volumene egyaránt 0,2 százalékkal alacsonyabb lett.
2025-ben az előző évhez képest:
- A 2025. teljes évre vonatkozó első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 86 893 milliárd forint volt, volumene a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,3 százalékkal növekedett.
- A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 3,0, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százalékkal nőtt, miközben az iparé 2,4, a mezőgazdaságé 4,3 százalékkal kisebb lett.
- A GDP volumenét a szolgáltatások teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal növelte, a mezőgazdaságé 0,1, az iparé pedig 0,4 százalékponttal mérsékelte.
- A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékkal, a közösségi fogyasztás 2,2 százalékkal bővült, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás összességében 0,1 százalékkal gyarapodott, míg ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent. Az import volumene 2,1 százalékkal bővült, míg az exporté nem változott.
- A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,9, százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,4 százalékos emelkedéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményét. A bruttó felhalmozás nem befolyásolta érdemben a GDP alakulását.
- A hazai fogyasztási kiadások volumene 3,3 százalékkal bővült. Tartósság szerinti csoportbontásban minden csoportban nőtt a volumen: a tartós termékek esetén 6,3 százalékkal, a féltartós termékeknél 3,5, a nem tartós termékeknél 2,7, a szolgáltatások körében 3,3 százalékkal.
