2026 februárjában az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a 2026. januárinál – közölte a KSH.
2026 februárban:
- Az ipari export 2025 februárjának szintjén maradt. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 18,0 százalékkal bővült.
- Az ipar belföldi értékesítése 5,7, a feldolgozóiparé 4,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
- Az iparon belül döntő (97 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,0, a csekély súlyú bányászaté 9,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,2 százalékkal visszaesett.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 4,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 6,5, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,1 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 96 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 20 százalékkal visszaesett.
- A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 12,1 százalékkal haladta meg 2025 februárjának alacsony bázisszintjét. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 15,9 százalékkal emelkedett.
- A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások nőttek, a hazaiak csökkentek. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. További öt alágazatban nőtt még a termelés, 0,1 és 21 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a csekély súlyú dohánytermék gyártásában. A többi öt alágazatban 0,7 és 26 százalék között csökkent a kibocsátás: a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában, a legerőteljesebben a növényi, állati olaj gyártásában.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,2 százalékkal visszaesett, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten.
- 2025 áprilisa óta tart a csökkenés a feldolgozóipar 4,3 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártásában: februárban a kibocsátás 21 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapinál, nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás számottevő visszaesése miatt.
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal a feldolgozóipari termelés 2,0 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban jelentősen visszaestek az eladások.
- Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 13,2 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 22 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztrálták.
- A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,3 százalékkal bővült 2025 februárjához mérten. Az új belföldi rendelések 2,0, az új exportrendelések 7,1 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány február végén 24 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2026. január–februárban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 2,0 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2 százalékkal nőtt, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,2 százalékkal mérséklődött.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 37 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,2 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 21, a villamos berendezés gyártásában 11,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 1,1 százalékkal.
