Orbán Viktor felszólalásaiban és beszédeiben többször is hangoztatta azt a célját, miszerint a kormányzati intézkedések eredményeként szeretnék elérni, hogy "mindenki, aki akar, az dolgozzon". A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel megjelent statisztikája alapján akár azt is mondhatnánk, hogy sikerült ezt a célt is kipipálni - ám nem úgy, hogy hirtelen elfogytak volna a munkanélküliek. Mert azok vannak, sőt a létszámuk is növekedett mind szeptemberben, mind pedig a harmadik negyedév tekintetében. Igaz, éves bázison továbbra is kimutatható némi csökkenés, ám annak mértéke hónapról hónapra kisebb. (Jelenleg már csak 10 ezerrel kevesebb a munkanélküli előző évhez képest, míg a korábbi hónapokban ez a különbség bőven 30 ezer felett volt.)
Azt, hogy akár teljesített célnak is nevezhetjük a kormányzat fent említett iránymutatását, a trendek alapján lehet kijelenteni. A harmadik negyedévben ugyanis 4,486 millió foglalkoztatott volt a 15-74 éves korosztályban, ami a második negyedévhez képest mindössze 12 ezerrel jelent több embert. Holott a munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan ez az év azon időszaka, amikor még szignifikáns mértékben emelkedik a dolgozók létszáma. A korábbi években 40-60 ezer fős növekedés volt megfigyelhető, ehhez képest a mostani 12 ezer főt akár stagnálásnak is tekinthetjük.
Vagyis csak erre alapozva mondhatnánk: mivel a korábbiakhoz képest elenyésző azok száma, akik beállnak dolgozni, egyre kevesebb az olyan személy, aki szeretne, de nem tud valamilyen oknál fogva. Az állításnak valójában csak az utolsó része lehet igaz. Mert, hogy egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, aminek hátterében strukturális gondok állnak. Bár több mint 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon és 178 ezer munkanélküli, utóbbiak földrajzi okokból vagy a kereslet és kínálat eltérősége miatt nem tudnak elhelyezkedni. Számuk a korábbi évek trendjével ellentétben ráadásul emelkedik is, ami egyre inkább megerősíti a strukturális munkanélküliség kialakulását, fokozódását.
A harmadik negyedévben ugyanis majdnem 14 ezerrel lett több munkanélküli, ami - akárcsak a foglalkoztatottak esetében - a piac szezonalitásával teljesen összeegyeztethetetlen. Június vége és szeptember vége között a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák szép számmal biztosítanak munkalehetőséget, még ha csak átmeneti jelleggel is. Ezek pedig tízezrével szívhatják fel a piacról a munkanélkülieket. Ennek köszönhető az is, hogy a korábbi években ilyenkor 15-30 ezerrel is csökkent a munkanélküliek száma. A mostani folyamatra részben magyarázat még a közfoglalkoztatási programok idei 40 ezer fős szűkítése, vagyis azok, akik nem tudtak közmunkában elhelyezkedni, egyéb munkalehetőség hiányában a munkanélküliek számát gyarapítják.
A foglalkoztatottak számának egyre kisebb ütemű bővülését, a munkanélküliek számának növekedését és ezáltal a fokozódó munkaerőhiány problémájának megoldását konkrét aktív foglalkoztatás-politikai intézkedésekkel lehet megállítani. Igaz, a kormányzat hozott is erre vonatkozóan intézkedéseket, mint például a nyugdíjasok munkavállalásának könnyítése, vagy épp a közmunkások megduplázott elhelyezkedési juttatása, ám ezek egyike sem irányul arra, hogy a piacot jellemző kereslet és kínálat nagyobb átfedésbe kerüljön.
