Az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy korlátozza a kínai beruházásokat az amerikai gazdaságban, és fontolgatja különleges adók bevezetését a Kínából importált termékekre. Eközben az IMF vezetője egy esetleges kereskedelmi háború értelmetlenségére figyelmeztetett.
A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint az egyelőre csak tervbe vett intézkedések legszigorúbb forgatókönyve szerint Washington a Kínából importált fogyasztási termékek széles skálájára róna ki vámot. Ezen felül az amerikai kormányzat korlátozná azokat a kínai beruházásokat, amelyek "kockázatot jelentenek nemzetbiztonsági szempontból". A Bloomberg által idézett elemzők szerint a tervezett intézkedések növelnék a két ország közötti feszültséget és Peking valószínűleg ellenlépéseket tenne.
Az érvényes amerikai jogszabályok lehetőséget adnak az elnöknek kereskedelemkorlátozó intézkedések bevezetésére azokkal az országokkal szemben, amelyeknek a kormánya tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. Legfrissebb adat szerint decemberben 34 milliárd dollár amerikai deficit alakult ki a Kínával folytatott kereskedelemben. Donald Trump elnököt dühíti a krónikus külkereskedelmi hiány, amelyet a gazdasági gyengeség jelének tekint, és amelyért szerinte a kereskedelmi partnerek tisztességtelen versenyelőnye a felelős. Számos szakember viszont alapvetően másra vezeti vissza a hiányt: az amerikaiak egyszerűen többet költenek, mint amit megtermelnek, és a hiányt az importból fedezik.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerdán egy francia rádióadónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lenne nyertese. Amennyiben az Egyesült Államok vámot vet ki az acél és az alumínium importjára, akkor válaszlépésekre számíthat Washington a másik oldalról - tette hozzá.
Amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a The Washington Post című lap azt közölte, hogy Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi és iparpolitikáért felelős igazgatója váltja Gary Cohnt, aki Donald Trump elnök legfőbb gazdasági tanácsadója volt, és aki szerdán jelentette be távozását. Elemzői vélekedések szerint az vezetett Gary Cohn lemondásához, hogy csatát vesztett a gazdasági protekcionizmust hirdetőkkel, köztük Peter Navarróval szemben, aki elkötelezett híve az amerikai külkereskedelmi hiány csökkentésének. Cohn hibás lépésnek tartja az acél és az alumínium vámjának a bevezetését, amit az elmúlt napokban többször személyesen is jelzett az amerikai elnöknek, aki a múlt héten lengette be a témát.
Peter Navarro néhány napja védelmébe vette az amerikai elnöknek azt a kijelentését, miszerint "ha nincs acél- és alumíniumipar, akkor ország sincs". Ezt azzal egészítette ki, hogy 2013 óta az Egyesült Államokban hét alumíniumipari üzem zárt be, és mára csupán öt maradt, közülük is csak kettő üzemel teljes kapacitással. Arra emlékeztetett, hogy 2000-ben az Egyesült Államok még a világ legnagyobb alumíniumtermelője volt. Mára a globális alumíniumpiacnak csupán 1,5 százalékát ellenőrzi az Egyesült Államok, míg Kína 55 százalékát.
