A Tisza Párt külügyi szakpolitikusa a kongresszus mindkét pártjának tagjaival folytatott egyeztetéseit követően az MTI-nek adott interjúban azt mondta: tájékoztatta partnereit Magyarország helyzetéről, illetve az energiaforrások diverzifikációja felé tett lépésekről, és megértést tapasztalt részükről, ugyanakkor azt az elvárást is, hogy szűnjön meg Magyarország egyoldalú energiafüggősége Oroszországtól.
Hozzátette: arra kérte tárgyalópartnereit, „vegyék figyelembe azt, hogy Magyarország a választások után megkezdte azt a munkát, hogy leváljon az egyoldalú függőségről, és kiegyensúlyozza energiaellátását, ezért ne tegyenek elhamarkodott lépéseket”, mert „szomorú lenne”, ha Magyarország azt követően kerülne vámok formájában megjelenő szankció alá, hogy elindult az energiaellátásának kiegyensúlyozását jelentő úton.
„Megértést tapasztaltam, és azt gondolom, hogy jó eséllyel el tudjuk kerülni ezt a problémát” – vélekedett Hajdu Márton. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az energiabiztonság kérdései mellett egyeztetett a migrációról, az európai és a magyar gazdaság versenyképességéről, valamint globális biztonságpolitikai témákról, így az Oroszország jelentette kihívásról és a Kína felemelkedése okozta versenyhelyzetről.
Az MTI-nek adott interjúban Hajdu Márton azt mondta, tájékoztatta tárgyalópartnereit arról: az új magyar vezetés „minden erejével azon lesz, hogy Magyarország újra megbízható szövetséges legyen, és hogy saját nemzeti érdekének érvényesítését a közös szövetségi rendszeren és szövetségi érdekeken belül folytassa”. A magyar-amerikai viszonyban együttműködési területként értékelte egyebek mellett a migráció kérdéseit és a globális terrorizmus elleni fellépést.
A magyar politikus az amerikai törvényhozókkal való találkozókat követően úgy fogalmazott: a washingtoni kongresszus tagjai között egység van abban, hogy szeretnének egy erős Európát látni, arról ugyanakkor eltérő az amerikai politikai szereplők véleménye, hogy ezt miként lehet megvalósítani. Hajdu Márton tárgyalt az amerikai külügyminisztériumban is, valamint felkeresett több vezető elemzőintézetet, így a The Heritage Foundationt, a Hudson Institute-ot, az Atlantic Councilt és a Carnegie Endowment for International Peace-t.
