A csütörtökön megjelentetett interjú szerint Lantos Csaba úgy véli, hogy Európának nehéz lesz áthidalnia a keleti gázimport kiesését, hiszen az évi 400 milliárd köbméteres fogyasztásból korábban 160 milliárd köbmétert az orosz behozatal fedezett. A fogyasztás ugyan valamelyest mérséklődik, de a miniszter így is jelentősnek véli az ellátást veszélyeztető kockázatokat. Magyarország helyzetét kedvezőbbnek látja, köszönhetően a szankciók alóli részleges felmentéseknek, de hálózati kapcsolatok fejlesztése is hozzájárult az energiabiztonsághoz. Nagy kapacitású gázvezeték-összeköttetés például 2010 előtt mindössze két szomszédos állammal volt, ma pedig Szlovéniát kivéve mindegyikkel van, az áramhálózat pedig az összessel kapcsolódik - tette hozzá.
Lantos Csaba szerint a cseppfolyósított földgáz (lng) elsősorban a tengeri kikötővel rendelkező államoknak jelenthet megoldást, de az infrastruktúrája ma még Európa-szerte hiányos.
Magyarország számára a Moszkvával kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", az orosz fél a vállalásait mindig betartotta - fogalmazott.
A tárcavezető úgy látja, hogy a gáz ára talán nem fog olyan mértékben kilengeni, mint tavaly, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet. Belföldön továbbra is marad az eddigi kedvezmény, a fogyasztóknak csökkentett árat kell fizetniük az átlagfogyasztásig - közölte.
Az áramtermelésben a miniszer szerint különösen nagy jövője lehet a napelemes kapacitásoknak, 2030-ra a tervezett 6 gigawatt helyett a 10-12 gigawatt beépített kapacitást is elérhetik. Hálózati csatlakoztatásukra hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. Az elektromos hálózat korszerűsítését úgy oldják meg, hogy minél több megújuló energiát fogadhasson majd be, de Lantos Csaba kiemelte, hogy az áramot minél inkább a termelés helyéhez közel kell felhasználni. A települési, vagy akár lakóházszintű energiaközösségekben rejlő lehetőségek ma még kihasználatlanok, pedig hozzájárulhatnának a szállítási veszteség és a hálózati terhelés csökkentéséhez - hangsúlyozta. A kiegyenlítő kapacitások fejlesztését szintén nélkülözhetetlennek látja, mert ha ezt is behozatallal kéne megoldani, az megint csak az energetikai kiszolgáltatottságot növelné.
Magyarország nem fogja elkövetni azt a hibát, hogy leállítja az atomerőmű-projekjét, mint Finnország - mondta a tárcavezető.
A megújuló termelők terjedése miatt akkumulátorüzemek építésével is egyetért, mivel az időjárásfüggő forrásból származó áram tartalékolását ugyancsak meg kell oldani. Lantos Csaba szerint az akkumulátorgyárak elleni tiltakozás "nem igazán érthető", hiszen nyilvánvaló, hogy az ipari létesítményeknek van áram- és vízigényük, ám ezek kielégítése nem jelenthet gondot. Az akkumulátorgyártás egyébként is nagy lehetőség, hiszen a világ egyik legnagyobb iparága, a járműgyártás számára termel, amelyben Magyarországnak meg kell erősítenie a pozícióit. Az autóipar "óriási fordulat előtt áll", 2035-től az EU-ban már nem is állhat forgalomba új autó belső égésű motorral, az akkumulátorgyártó kapacitásokért az egész világon versenyeznek - emelte ki a tárcavezető. (MTI)
