Az építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. Úgy fogalmazott: beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben.
"Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében" - mondta Lázár János. Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett.
A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál - ecsetelte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.
Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát.
A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, "magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen". Hozzátette: teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy "Magyarország civilizációs szintet lépjen", ugyanakkor - mint mondta - "polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni".
Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy "a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét". Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni - tette hozzá. Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni. A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet: a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is. (MTI)
