Legalább 50 százalékkal csökkentené károsanyag-kibocsátását az USA 2030-ig

2021. április 22. 12:34

Ezt még a csütörtöki klímacsúcs kezdete előtt vállalta az államszövetség.

A 2005-ös szinthez képest 50 és 52 százalék közötti emissziócsökkentést vállal az USA 2030-ig a Fehér Ház friss közlése szerint, írja a Guardian. A bejelentés nem sokkal a ma kezdődő virtuális klímacsúcs előtt érkezett. Az Európai Unió egyébként 55 százalékos emissziócsökkentést vállalt 2030-ig.

Nagyon éles ez az irányváltás Donald Trump elnökléséhez képest, bár aligha meglepő, hiszen Trump utódja, Joe Biden már választási kampányában egyértelművé tette, hogy kormányzása alatt az USA a klímaváltozás elleni harc vezetője kíván lenni.

Az USA először és eleddig utoljára még Barack Obama idején tett emissziócsökkentési vállalást, még 2014-ben. Akkor arról volt szó, hogy legalább 28 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat 2025-ig, a 2005-ös szinthez képest. Aztán jött Trump, és kiléptette az államszövetséget a párizsi klímaegyezményből. Biden elnöklése legelső napján írta alá a dokumentumot, miszerint az USA visszalép a klímaegyezménybe.

Az USA a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója Kína mellett. Klímavédelmi szempontból fontos fejlemény, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz Biden mai klímacsúcsán.

(via Guardian)

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.