Szeptember végén a magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek állománya 127 713 milliárd forint volt. Ez csak a harmadik negyedévben több mint 2629 milliárd forintos bővülés a június végi 125 083 milliárd forinthoz képest.
Az év első kilenc hónapjában még látványosabb az ugrás: 2025. december 31-e óta összesen 7814 milliárd forinttal nőtt a lakosság pénzügyi eszközállománya. Ebből közel 6000 milliárd forintot a friss befizetések és befektetések adtak, míg 1805 milliárd forintot a piaci átértékelődések tettek hozzá.
Papíron 26 millió forint jut egy háztartásra, de a valóság más
Ha a 106 991 milliárd forintos nettó pénzügyi vagyont elosztjuk a nagyjából 4,1 millió magyar háztartással, papíron több mint 26 millió forint jut egy családra (bruttó alapon pedig meghaladja a 31 millió forintot). Ez a szám azonban rendkívül csalóka, egy átlagos magyar háztartás a közelében sincs ennek az összegnek. A torzítás mögött három fő ok áll:
- Vállalati tulajdonrészek: A jegybank a lakosság pénzügyi vagyonába számolja a magánszemélyek tulajdonában lévő cégek (például kft.-k, bt.-k) értékét is. A „nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedések” értéke önmagában 37 034 milliárd forint. Ez nem elkölthető bankbetét, hanem cégvagyon, és eleve csak a vállalkozóknál jelenik meg. Ezeknek a cégeknek a pontos felértékelése hamarosan a gyakorlatban is kulcskérdés lesz. A készülő vagyonadó szabályai szerint a társasági részesedések után is adózni kell, így az értékelési módszerek döntik el, mennyi cég és tulajdonos kerül be az adófizetők körébe.
- Extrém vagyoni koncentráció: A számtani átlagot a leggazdagabb réteg húzza fel. A ténylegesen hozzáférhető lakossági megtakarítások (készpénz, bankbetétek, állampapírok, befektési jegyek, tőzsdei részvények és biztosítási tartalékok) nagy része a társadalom felső 10–20 százalékánál összpontosul. Jól mutatja ezt, hogy a 2027 elején induló vagyonadó – amely az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont terheli – a hatásvizsgálatok szerint mindössze körülbelül 17 ezer szereplőt (mintegy 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelési konstrukciót) érint országosan. Míg ez a szűk, milliárdos réteg óriási portfóliókat kezel, a háztartások nagy részének nincs érdemi tartaléka, vagy legfeljebb néhány százezer forintja van.
- Csak papíron létező magánnyugdíjpénztári vagyon: Az egyéb követelések között a statisztika ma is nyilvántart egy 2551,8 milliárd forintos tételt „nyugdíjpénztári átlépések miatti követelés” címen. Ez a 2010–2011-ben államosított, nagyjából 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon könyveléstechnikai maradványa, amelyet az állami rendszerbe visszalépők jövőbeli nyugdíjígéreteként tartanak nyilván. A valóságban ebből a pénzből semmilyen elkülönített megtakarítás nincs meg. Az átvett értékpapírok utolsó darabjait több mint tíz éve eladták, a pénzt pedig adósságcsökkentésre és folyó kiadásokra költötte az állam.
A tőzsde és a befektetési alapok húzták a szekeret
A harmadik negyedéves 2629 milliárd forintos vagyongyarapodásból a tranzakciók, vagyis a friss megtakarítások 662,4 milliárd forintot tettek ki, míg az átértékelődések (árfolyamnyereség, kamatok, hozam) 1963,5 milliárd forint volt.
A bővülés oroszlánrészét tehát a piaci hozamok és az árfolyamnyereségek hozták. A legnagyobb nyertesek a részvények és részesedések voltak, amelyek állománya egyetlen negyedév alatt 2372 milliárd forinttal, 64 237 milliárd forintra ugrott (ebből közel 1689 milliárd forint volt a felértékelődés). Különösen népszerűek maradtak a belföldi és külföldi befektési jegyek: előbbiek állománya 14 676 milliárd forintra (+571 milliárd forint), utóbbiaké 3704 milliárd forintra (+303 milliárd forint) nőtt.
Remekel az öngondoskodás: jól mentek a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások
Kiemelkedően teljesített az idén a hosszú távú öngondoskodási szektor is. A biztosítástechnikai tartalékok teljes állománya szeptember végére megközelítette a 8 ezer milliárd forintot, ami az év eleje óta közel 700 milliárd forintos gyarapodás. A növekedést egyszerre fűtötte a piaci felértékelődés és a lakosság befizetési kedve:
Az életbiztosítási díjtartalékok a harmadik negyedévben 84,1 milliárd forinttal 3691,1 milliárd forintra nőttek (47,2 milliárd forintot a friss befizetések, 36,9 milliárd forintot a hozamok adtak). Kilenc hónap alatt összesen 210,3 milliárd forintnyi nettó megtakarítás áramlott ide.
A nyugdíjpénztári díjtartalékok 55,7 milliárd forinttal 3427,1 milliárd forintra bővültek a negyedévben, az év eleje óta pedig közel 300 milliárd forinttal gyarapodtak. Különösen erősek voltak az idei tranzakciók: kilenc hónap alatt 153,4 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a kasszákba (ebből 43,7 milliárd forint a harmadik negyedévben). Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a 2025-ben átmenetileg elérhető, adómentes lakáscélú felhasználás lezárult. Mivel 2026-ban már nem lehet ingatlanra vagy hiteltörlesztésre kivenni a pénzt, elapadtak a lakáscélú kifizetések, a befizetések és az adó-visszatérítések pedig a számlákon maradtak.
Átrendeződés a bankbetéteknél: a Revolut átírta a külföldi számlák statisztikáját
A lakosság továbbra is sok pénzt tart állampapírokban, készpénzben és bankbetétekben. Az állampapírok állománya 285,7 milliárd forinttal 14 745 milliárd forintra nőtt a negyedévben, szinte teljesen friss vásárlásokból (277,2 milliárd forint).
A teljes készpénz- és belföldi betétállomány 26 535 milliárd forint volt. A lakosságnál lévő készpénz átlépte a 8 ezermilliárdos határt, és 8052,5 milliárd forintra emelkedett.
Ebből a hatalmas összegből azóta mintegy 6,5 milliárd forintnyi készpénz már visszakerült az államhoz, miután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyomozói több helyszínen, köztük erdőkben elásva megtalálták és lefoglalták a Seszták Miklós volt miniszterhez köthető büntetőügyben rejtegetett milliárdokat.
A hazai bankoknál tartott forintbetétek 13 426 milliárd forinton, a belföldi devizabetétek pedig 2604 milliárd forinton álltak szeptember végén.
A külföldön tartott betétek állománya az első negyedéves 2536 milliárd forintos csúcsról a második negyedév végére 2015 milliárd forintra esett, majd a harmadik negyedévben 2060 milliárd forinton stabilizálódott.
A második negyedévi 312,7 milliárd forintos és a harmadik negyedévi további 18,3 milliárd forintos kiáramlás mögött döntően egy technikai változás áll: a Revolut Bank UAB Magyarországi Fióktelepe 2026 májusa és júliusa között több mint kétmillió magyar ügyfél számláját helyezte át a litván anyabanktól a hazai fióktelep alá. Így ezek a megtakarítások a statisztikákban a külföldi betétek közül átkerültek a belföldi bankbetétek sorára.
Pörög a lakáshitelezés, de jöhet a lassulás az Otthon Start megszűnése miatt
A vagyon mellett a tartozások is dinamikusan nőttek. A háztartások teljes adósságállománya 2026 szeptemberének végére 20 722 milliárd forintra emelkedett.
A növekedés fő motorja a hitelfelvétel, amelynek teljes állománya közel 18 ezer milliárd forint (17 982 milliárd forint) volt, csak a harmadik negyedévben 701,5 milliárd forinttal bővülve.
A forint alapú ingatlanhitelek állománya egyetlen negyedév alatt 472,4 milliárd forinttal (kilenc hónap alatt több mint 1500 milliárd forinttal!) ugrott meg, így már 8366 milliárd forint. A forint alapú fogyasztási és egyéb hitelek állománya 189 milliárd forintos negyedéves bővüléssel 6447 milliárd forinton állt szeptember végén.
A lakáshitelezés lendülete azonban megtörhet, mivel a piacot korábban fűtő Otthon Start Program megszűnt. Bár a helyébe lépett a Wekerle Plusz hitelprogram, az új feltételek jóval szigorúbbak (korhatárhoz, első lakásvásárláshoz és kötelező bentlakáshoz kötöttek, használt lakásoknál pedig 3 százalék helyett 5 százalékos kamattal érhetők el), így a lakáshitel-kihelyezések dinamikája várhatóan visszaesik.
Összességében tehát – a hitelfelvételi kedv élénkülése ellenére – a kedvező tőkepiaci folyamatoknak köszönhetően a lakosság nettó vagyona egyetlen negyedév alatt 1903,6 milliárd forinttal gyarapodott.

