8p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2026 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes pénzügyi számlái szerint a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona elérte a 106 991 milliárd forintot. A növekedést ezúttal nem a friss megtakarítások, hanem a meglévő befektetések felértékelődése hajtotta. A betéti piacon közben látványos átrendeződés zajlott, amiben komoly szerepe volt a Revolut magyarországi fióktelepének.

Szeptember végén a magyar háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek állománya 127 713 milliárd forint volt. Ez csak a harmadik negyedévben több mint 2629 milliárd forintos bővülés a június végi 125 083 milliárd forinthoz képest.

Az év első kilenc hónapjában még látványosabb az ugrás: 2025. december 31-e óta összesen 7814 milliárd forinttal nőtt a lakosság pénzügyi eszközállománya. Ebből közel 6000 milliárd forintot a friss befizetések és befektetések adtak, míg 1805 milliárd forintot a piaci átértékelődések tettek hozzá.

Papíron 26 millió forint jut egy háztartásra, de a valóság más

Ha a 106 991 milliárd forintos nettó pénzügyi vagyont elosztjuk a nagyjából 4,1 millió magyar háztartással, papíron több mint 26 millió forint jut egy családra (bruttó alapon pedig meghaladja a 31 millió forintot). Ez a szám azonban rendkívül csalóka, egy átlagos magyar háztartás a közelében sincs ennek az összegnek. A torzítás mögött három fő ok áll:

  • Vállalati tulajdonrészek: A jegybank a lakosság pénzügyi vagyonába számolja a magánszemélyek tulajdonában lévő cégek (például kft.-k, bt.-k) értékét is. A „nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedések” értéke önmagában 37 034 milliárd forint. Ez nem elkölthető bankbetét, hanem cégvagyon, és eleve csak a vállalkozóknál jelenik meg. Ezeknek a cégeknek a pontos felértékelése hamarosan a gyakorlatban is kulcskérdés lesz. A készülő vagyonadó szabályai szerint a társasági részesedések után is adózni kell, így az értékelési módszerek döntik el, mennyi cég és tulajdonos kerül be az adófizetők körébe.
  • Extrém vagyoni koncentráció: A számtani átlagot a leggazdagabb réteg húzza fel. A ténylegesen hozzáférhető lakossági megtakarítások (készpénz, bankbetétek, állampapírok, befektési jegyek, tőzsdei részvények és biztosítási tartalékok) nagy része a társadalom felső 10–20 százalékánál összpontosul. Jól mutatja ezt, hogy a 2027 elején induló vagyonadó – amely az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont terheli – a hatásvizsgálatok szerint mindössze körülbelül 17 ezer szereplőt (mintegy 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelési konstrukciót) érint országosan. Míg ez a szűk, milliárdos réteg óriási portfóliókat kezel, a háztartások nagy részének nincs érdemi tartaléka, vagy legfeljebb néhány százezer forintja van.
  • Csak papíron létező magánnyugdíjpénztári vagyon: Az egyéb követelések között a statisztika ma is nyilvántart egy 2551,8 milliárd forintos tételt „nyugdíjpénztári átlépések miatti követelés” címen. Ez a 2010–2011-ben államosított, nagyjából 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon könyveléstechnikai maradványa, amelyet az állami rendszerbe visszalépők jövőbeli nyugdíjígéreteként tartanak nyilván. A valóságban ebből a pénzből semmilyen elkülönített megtakarítás nincs meg. Az átvett értékpapírok utolsó darabjait több mint tíz éve eladták, a pénzt pedig adósságcsökkentésre és folyó kiadásokra költötte az állam.

A tőzsde és a befektetési alapok húzták a szekeret

A harmadik negyedéves 2629 milliárd forintos vagyongyarapodásból a tranzakciók, vagyis a friss megtakarítások 662,4 milliárd forintot tettek ki, míg az átértékelődések (árfolyamnyereség, kamatok, hozam) 1963,5 milliárd forint volt.

A bővülés oroszlánrészét tehát a piaci hozamok és az árfolyamnyereségek hozták. A legnagyobb nyertesek a részvények és részesedések voltak, amelyek állománya egyetlen negyedév alatt 2372 milliárd forinttal, 64 237 milliárd forintra ugrott (ebből közel 1689 milliárd forint volt a felértékelődés). Különösen népszerűek maradtak a belföldi és külföldi befektési jegyek: előbbiek állománya 14 676 milliárd forintra (+571 milliárd forint), utóbbiaké 3704 milliárd forintra (+303 milliárd forint) nőtt.

Remekel az öngondoskodás: jól mentek a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások

Kiemelkedően teljesített az idén a hosszú távú öngondoskodási szektor is. A biztosítástechnikai tartalékok teljes állománya szeptember végére megközelítette a 8 ezer milliárd forintot, ami az év eleje óta közel 700 milliárd forintos gyarapodás. A növekedést egyszerre fűtötte a piaci felértékelődés és a lakosság befizetési kedve:

Az életbiztosítási díjtartalékok a harmadik negyedévben 84,1 milliárd forinttal 3691,1 milliárd forintra nőttek (47,2 milliárd forintot a friss befizetések, 36,9 milliárd forintot a hozamok adtak). Kilenc hónap alatt összesen 210,3 milliárd forintnyi nettó megtakarítás áramlott ide.

A nyugdíjpénztári díjtartalékok 55,7 milliárd forinttal 3427,1 milliárd forintra bővültek a negyedévben, az év eleje óta pedig közel 300 milliárd forinttal gyarapodtak. Különösen erősek voltak az idei tranzakciók: kilenc hónap alatt 153,4 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a kasszákba (ebből 43,7 milliárd forint a harmadik negyedévben). Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a 2025-ben átmenetileg elérhető, adómentes lakáscélú felhasználás lezárult. Mivel 2026-ban már nem lehet ingatlanra vagy hiteltörlesztésre kivenni a pénzt, elapadtak a lakáscélú kifizetések, a befizetések és az adó-visszatérítések pedig a számlákon maradtak.

Átrendeződés a bankbetéteknél: a Revolut átírta a külföldi számlák statisztikáját

A lakosság továbbra is sok pénzt tart állampapírokban, készpénzben és bankbetétekben. Az állampapírok állománya 285,7 milliárd forinttal 14 745 milliárd forintra nőtt a negyedévben, szinte teljesen friss vásárlásokból (277,2 milliárd forint).

A teljes készpénz- és belföldi betétállomány 26 535 milliárd forint volt. A lakosságnál lévő készpénz átlépte a 8 ezermilliárdos határt, és 8052,5 milliárd forintra emelkedett.

Ebből a hatalmas összegből azóta mintegy 6,5 milliárd forintnyi készpénz már visszakerült az államhoz, miután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyomozói több helyszínen, köztük erdőkben elásva megtalálták és lefoglalták a Seszták Miklós volt miniszterhez köthető büntetőügyben rejtegetett milliárdokat.  

A hazai bankoknál tartott forintbetétek 13 426 milliárd forinton, a belföldi devizabetétek pedig 2604 milliárd forinton álltak szeptember végén.

A külföldön tartott betétek állománya az első negyedéves 2536 milliárd forintos csúcsról a második negyedév végére 2015 milliárd forintra esett, majd a harmadik negyedévben 2060 milliárd forinton stabilizálódott.

A második negyedévi 312,7 milliárd forintos és a harmadik negyedévi további 18,3 milliárd forintos kiáramlás mögött döntően egy technikai változás áll: a Revolut Bank UAB Magyarországi Fióktelepe 2026 májusa és júliusa között több mint kétmillió magyar ügyfél számláját helyezte át a litván anyabanktól a hazai fióktelep alá. Így ezek a megtakarítások a statisztikákban a külföldi betétek közül átkerültek a belföldi bankbetétek sorára.

Pörög a lakáshitelezés, de jöhet a lassulás az Otthon Start megszűnése miatt

A vagyon mellett a tartozások is dinamikusan nőttek. A háztartások teljes adósságállománya 2026 szeptemberének végére 20 722 milliárd forintra emelkedett.

A növekedés fő motorja a hitelfelvétel, amelynek teljes állománya közel 18 ezer milliárd forint (17 982 milliárd forint) volt, csak a harmadik negyedévben 701,5 milliárd forinttal bővülve.

A forint alapú ingatlanhitelek állománya egyetlen negyedév alatt 472,4 milliárd forinttal (kilenc hónap alatt több mint 1500 milliárd forinttal!) ugrott meg, így már 8366 milliárd forint. A forint alapú fogyasztási és egyéb hitelek állománya 189 milliárd forintos negyedéves bővüléssel 6447 milliárd forinton állt szeptember végén.

A lakáshitelezés lendülete azonban megtörhet, mivel a piacot korábban fűtő Otthon Start Program megszűnt. Bár a helyébe lépett a Wekerle Plusz hitelprogram, az új feltételek jóval szigorúbbak (korhatárhoz, első lakásvásárláshoz és kötelező bentlakáshoz kötöttek, használt lakásoknál pedig 3 százalék helyett 5 százalékos kamattal érhetők el), így a lakáshitel-kihelyezések dinamikája várhatóan visszaesik.

Összességében tehát – a hitelfelvételi kedv élénkülése ellenére – a kedvező tőkepiaci folyamatoknak köszönhetően a lakosság nettó vagyona egyetlen negyedév alatt 1903,6 milliárd forinttal gyarapodott.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG