Hétfőn közli a KSH a beruházások első negyedévi statisztikáit. A tavalyi 4. negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest - szezonálisan kiigazítva - 1,6 százalékkal mérséklődött. 2021-ben összességében 4,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatti alacsony bázishoz képest. A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították a múlt év utolsó három hónapjában. A beruházási tevékenység volumene 0,2 százalékos éves növekedésén belül a 64 százalékos súlyú építési beruházások 3,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, a 35 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6 százalékkal csökkentek.
Kedden az ipari termelői árak áprilisi alakulását és a szolgáltatások külkereskedelmének első negyedévi adatait teszi közzé a KSH. A múlt év negyedik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 21,6, importja 17,7 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest, de a forgalom mintegy tizedével elmaradt a járványt megelőző 2019. negyedik negyedévitől. Az aktívum 1,421 milliárd euró volt, 379 millió euróval több, mint egy évvel korábban, de jóval kevesebb a korábbi évek azonos negyedéveinél. Az előző negyedévhez mérten az export 2,8 százalékkal csökkent, az import 5,6 százalékkal nőtt. Tavaly a szolgáltatások külkereskedelmi többlete 5,711 milliárd euró volt, 833 millió euróval több, mint egy évvel korábban, és 2,330 milliárd euróval kevesebb, mint 2019-ben. Az export 9,6, az import 7,2 százalékkal haladt meg az előző évit.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Legutóbbi, áprilisi ülésén a tanács 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az indoklásban megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Szerdán a GDP első negyedévi részletes adatait közli a KSH. A május 17-én kiadott első becslés szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
Csütörtökön a külkereskedelmi forgalom márciusi részletes statisztikáit publikálja második becslésében a KSH. Márciusban az export euróban számított értéke 8,7, az importé 22,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 1,354 milliárd euróval romlott, és 503 millió euró deficitet mutatott. Az előző hónaphoz viszonyítva az export 5,4, az import 8,7 százalékkal emelkedett márciusban. Az első negyedévben az export 14,3 százalékkal, az import 28,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az egyenleg 3,446 milliárd euróval romlott a tavaly január-márciusi adathoz képest, és 864 millió euró deficittel zárt.
Pénteken a kiskereskedelem áprilisi teljesítményéről közölnek statisztikát. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene - a jelentős bázishatás eredményeként - 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal nagyobb, azaz lényegében a tavaly márciusival megegyező volt a forgalom. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7 százalékkal nőtt az eladások volumene. Ezen belül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4 százalékkal, vagyis több mint négyszeresére, a használtcikk-üzletekben 238,7 százalékkal háromszorosára, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 75,3 százalékkal nőtt az értékesítés, amiben jelentősen közrejátszott a tavaly márciusi alacsony bázis is. Az üzemanyag-kiskereskedelemben - a hó közepi ünnephez kapcsolódó többletvásárlások miatt - 51,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adata szerint 10,5, a naptárhatástól megtisztítva 10,3 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában.
