Úgy tűnik, hogy a hazai munkaerőpiaci adatokban is egyre inkább megjelennek azok a mélyben lappangó, aggasztó tendenciák, amikre az elemzők már nagyjából egy éve figyelmeztetnek. És amelyek a magyarországi bérek növekedésére is hatással lehetnek.
Magyarországon 2022-ben még 3,2 százalék volt az állástalanok aránya, ami az augusztusi adatok alapján 4,7 százalékra emelkedett. A felfutás az orosz-ukrán háború és az energiaválság kirobbanásának évében volt látványos, hiszen 2022 novemberében már 4 százalékra ugrott a mutató. Azóta inkább egy oldalazás, lassú emelkedés figyelhető meg, a június-augusztus között mért 4,8 százalékos ráta tavaly decemberben ennél is enyhén magasabb, 4,9 százalék volt.
Alapvetően két fontos tényező befolyásolja magyar munkaerőpiacot. A lanyha gazdasági növekedés miatt csökkent a cégek munkaerőkereslete, miközben a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőkínálat is folyamatosan apadt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza az augusztusi adatokhoz írt kommentárjában azt írta, hogy „a 2022 közepén látott munkaerőpiaci csúcsponthoz képest a kínálati oldal 180 ezer fővel csökkent”.
De hogyan hat ez a bérekre?
A munkaerőpiaci folyamatok természetesen a versenyszféra béreinek alakulása szempontjából is meghatározóak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentésében azt írja, hogy a munkaerőpiac feszességének enyhülése (ami leginkább a cégek gyengébb munkaerőkeresletének tudható be) miatt a bruttó átlagkereset növekedésének éves dinamikája 2023 óta trendszerűen lassult a versenyszférában. Az összefüggés egyszerű: ha kisebb a verseny a munkaerőért, az jellemzően a bérdinamika mérséklődésével jár.
Fotó: MNB-MKIK vállalati konjunktúrafelmérés
Idén júliusban a bruttó átlagkereset 7,4 százalékkal nőtt éves alapon, ami a tízéves mélypontra süllyedő infláció mellett 6,2 százalékos reálbéremelkedést okozott. Az MNB szerint ez a dinamika lassulni fog a következő években: idén összességében a reálbérek 5,8 százalékkal, majd a következő két évben 3,7 százalékkal emelkedhetnek.
Ennél enyhén alacsonyabb, 2-3 százalék közötti reálbérdinamikát jelzett előre a GKI Gazdaságkutató Zrt. Nagy kérdés persze, hogy a kormány intézkedései milyen módon javíthatják ezt a képet, figyelembe véve, hogy Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián a Fidesz korábbi szlogenjét átfazonírozva „egymillió jól fizető munkahelyről” beszélt.
A kormány ugyanis nem csak a költségvetési szerveknél, vagy az állami szférában dolgozók fizetésére van hatással. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításával a teljes bértábla, így a versenyszféra fizetéseit is befolyásolják a döntései. Az MNB becslése szerint a legkisebb keresetek emelkedése miatti bértorlódás az átlagfizetésig (ez júliusban bruttó 745 500 forint volt) fejtheti ki a hatását.
Össztűz alatt a fizetésünk
Azt az elmúlt években már nagyon sok elemző leírta, hogy a gazdaság stagnálása, a cégek termelékenységének uniós átlagtól való elmaradása és a vállalatok költségeinek növekedése miatt különösen gyors volt az elmúlt évek bérkiáramlása. Idén például a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nőtt. A 2024-ben megkötött, hároméves bérmegállapodás 2027-re 14 százalékos minimálbéremelést vetített előre, azonban a gazdasági folyamatok tényleges alakulása miatt ezt a szintet vélhetően újra kell tárgyalnia a kormánynak, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek (erre a két éve tető alá hozott egyezség alapján meg is van is lehetőség).
Fotó: KSH, MNB
Az MNB elemzésében szinte borítékolja ennek a 14 százalékos ütemnek a mérséklődését, sőt úgy fogalmaznak, hogy az élénk bérdinamikát a gazdasági fundamentumok nem támasztják alá. Leginkább azért, mert a hazai munkaerőköltség emelkedése az uniós és a régiós átlagnál is nagyobb mértékben szakadt el a cégek termelékenységének növekedésétől.
Fotó: Eurostat, KSH, MNB
A jegybank szerint kiemelt jelentőséggel bír, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése ne szakadjon el az aktuális gazdasági folyamatoktól, és összhangban legyen a termelékenység változásával. A kutatások szerint a túl magas minimálbér növekvő foglalkoztatottsági kockázatokat hordoz magában. Ezek a hatások akkor léphetnek fel, ha a minimálbér meghaladja a medián bér 50–60 százalékát (ez a hazai versenyszférában az MNB becslése szerint idén 54 százalék körül alakulhat).
Az elmúlt éveknél alacsonyabb bérdinamikát valószínűsíti az üres álláshelyek csökkenése, valamint az elmúlt időszakban növekedésnek indult munkanélküliek száma is (ami az általános demográfiai trendekkel szemben növelheti a munkaerőkínálatot). Ez az együttállás a munkaerőpiac feszességének oldódása miatt rontja a munkavállalók béralku-pozícióját.
Az inflációs várakozások csökkenése is mérsékelheti a béremelkedés ütemét. Egész egyszerűen a munkavállalók alacsonyabb fizetésemeléssel is úgy érezhetik, hogy a fizetésük képes lépést tartani az árak növekedésével.
De még mindig a negyedik legalacsonyabb a bérünk az EU-ban
Természetesen a magasabb bérdinamika irányába is bőven mutatnak tényezők. Hogy a legfontosabbal kezdjük: a magyar bérszínvonal messze le van maradva az Európai Unió átlagától: euróban számolva nálunk a negyedik legalacsonyabbak a fizetések. Kizárólag Bulgáriát, Görögországot és Szlovákiát előzzük meg, viszont egy hellyel Románia mögé szorultunk.
Fotó: MNB, Eurostat, KSH
A munkaerőpiac kínálati korlátai is a magasabb fizetések irányába mutatnak. A munkaképes korú, 15–74 éves népesség az Eurostat becslései szerint 2030-ig nagyjából évi 55–60 ezer fővel csökken idehaza. Erre rakódnak még rá a kormány által kilátásba helyezett, részben már hatályba is lépő intézkedések, amelyek a Magyarországon alkalmazásban álló külföldiek számának visszaesését okozhatják. Az MNB becslése alapján ez középtávon 70 ezer főt is kivonhat a magyar munkaerőpiacról.
A fluktuáció, vagyis a fokozódó munkahelyváltás is a bérdinamika javulását eredményezheti. Az újonnan belépőknek fizetett magasabb bérek ugyanis a már állományban lévők keresetére is hathatnak. Ha a munkaerőpiac ismét visszatalálna a 2022 előtti feszességéhez (amire egy beinduló gazdaság és egy csökkenő munkaerőkínálat mellett van esély), akkor az növelné a fluktuáció mértékét. Miként az európai uniós bértranszparencia-irányelv is, amely a munkavállalók számára megismerhetővé teszi az egyenlő értékű munkát végző munkatársaik kereseti sávját.
Hogy pontosan mely tényezők kerekednek felül a következő években, természetesen még nem lehet megjósolni. Az viszont biztos, hogy az ősz folyamán érdemes lesz árgus szemekkel figyelni a minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos, szeptemberben elindult tárgyalásokat.
Azt is hozzá kell tenni, hogy adott esetben hiába lenne alacsonyabb, akár 10 százalék alatti a minimálbéremelés mértéke, a legkisebb fizetések nettó értelemben még akkor is két számjegyű növekedést mutathatnának. A kormány programjában ugyanis szerepel a minimálbér személyi jövedelemadó-kulcsának 15 százalékról 9 százalékra csökkentése (amit Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is megígért áprilisban, a választási győzelmüket követően). Ennek teljesítését a várhatóan a következő hetekben ismertté váló jövő évi adócsomagban követhetjük majd nyomon.
