Pénteken publikálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett kormányzati intézkedések értékeléséről szóló jelentését, amelynek fő megállapítása:
A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztérium (Belügyminisztérium és Energiaügyi Minisztérium) feladatellátása a témát érintő kutatási tevékenység koordinálásának az elmaradása, illetve a döntéshozatali hiányosságok miatt nem volt eredményes.
Azt is megállapították a számvevők, hogy az irányítószervi tevékenység kapcsán feltárt hiányosságok nehezítették az éghajlatváltozás jelentette kihívások, illetve kockázatok kezelését. A vízügyi igazgatásért felelős szervek feladatellátása ugyan az ÁSZ szerint támogatta, de nem eredményezte a Balaton jó állapotának hosszú távú fenntartását. A klímaváltozás hatásainak kezelése érdekében tett intézkedések pedig ugyan hozzájárultak egyes problémák megoldásához, azonban több kritikus területet nem érintettek.
Fotó: Facebook/24.hu, Mohos Márton
A jelentésből kiderül, hogy az ellenőrzött időszakban, 2021 és 2026 között az Országos Vízügyi Főigazgatóság középirányítói szerepe mellett a Balaton üzemeltetési feladatai a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a tó vízminőség-védelmének és ökológiai állapotának fenntartásában meghatározó szerepet betöltő Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeré pedig a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartoztak.
A vízgazdálkodási feladatellátás irányítói feladatait a Belügyminisztérium, majd az Energiaügyi Minisztérium látta el. Tehát az ÁSZ ellenőrzése ezen szervezetek feladatellátására fókuszált.
Hosszasan kifejtik, hogy a vízügyi igazgatás irányításáért felelős minisztériumok feladatellátása nem volt eredményes. Arra jutottak az ellenőrzés során, hogy a Balatont érintő vízgazdálkodási és- védelemi feladatellátást akadályozta, hogy a területet érintő kutatási eredmények hasznosítását a felelős minisztérium nem koordinálta.
Ezzel összefüggésben, az éghajlatváltozás jelentette kihívások fokozódása mentén, nem valósult meg a mesterséges vízpótlás szükségességének és lehetőségeinek vízgazdálkodási és -védelmi tervezés keretében történő, ágazati szintű részletes elemzése.
A vízügyi igazgatásért felelős szervek feladatellátását a kutatási eredmények szakpolitika-alkotásba történő beépítésének hiánya mellett az is akadályozta a jelentés szerint, hogy a Balaton jó állapotának elérését, illetve a jó állapot fenntartását célzó, cselekvési irányokat meghatározó tervek és előterjesztések kapcsán több esetben irányítói döntés nem született. A döntések elmaradásának, illetve a dokumentált visszajelzéseknek a hiányában pedig a vízügyi igazgatásért felelős szervek jellemzően csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, valamint a döntően európai uniós forrásból megvalósított projektek keretében tudtak eredményeket elérni.
Kihat az egész ország gazdasági teljesítményére
Az ÁSZ azért vizsgálódott a Balatonnal kapcsolatban, mert a tó az ország egyik legjelentősebb üdülési célterülete, amelyre tekintettel ökológiai értékének megóvása mellett célirányos hasznosítása, illetve hasznosítási lehetőségeinek megőrzése nemzetgazdasági érdek. Állapota így közvetlenül kihat a turizmuson keresztül Magyarország gazdasági teljesítményére és társadalmi jólétére, ennek megfelelően vízmennyiségi és -minőségi problémái a társadalmi figyelem fókuszában állnak.
Az ÁSZ véleménye szerint összességében a tervezés hiányosságai miatt jelenleg fennáll annak a kockázata, hogy a Balaton hasznosítási lehetőségeinek megőrzése a megfelelő és időben megvalósított előkészítés hiányában a vízügyi igazgatásért felelős szervek számára olyan kihívásokat fog jelenteni, amelyek leküzdése csak jelentős erőforrások mellett tud hatékonyan és eredményesen megvalósulni.
