Megint frissíteni kellett azt a gyűjtőoldalt, ahol azt lehet nyomon követni, hogy a Tisza-kormány eddig hány ügyben tett feljelentést és azok mennyi közpénzt érintenek. Az oldal augusztus végén indult, akkor 21 aktuális feljelentést listáztak, 2103 milliárd forintos összértékben, amelyek közül 11 ügyben már el is indult addigra a nyomozás.
Szeptember végén már 37 feljelentésnél tartottak a minisztériumok, amelyek összértéke 2221 milliárd forint volt, és ennek több mint a fele egyetlen intézményhez, az Eximbankhoz kötődik. Október elejéig a minisztériumok 47 ügyben tettek feljelentést, 2255 milliárd forint közpénzt érintve. Október közepén 57 feljelentésnél és 3444 milliárd forintnál tartottak, ami október végére 61 feljelentésre, 17 nyomozásra és 4005 milliárd forintra változott.
A november 5-i állapot szerint pedig:
„a minisztériumok a kormányváltás óta 62 ügyben tettek feljelentést 4005 milliárd forint közpénzt érintve. Eddig 61,2 milliárd forint került vissza az államhoz, és 12,8 milliárd forintnyi kiadás nem valósult meg”
– olvasható a kormányzati oldalon.
Vagyis az elmúlt időszakban ezúttal csak egy új feljelentés született, ami az összértéken alig módosított. Viszont öt új ügyben indult el közben valamilyen nyomozás, így már 22-ben lehet várni a fejleményeket. Ez azt jelenti, hogy mostanra már nemcsak a minisztériumi feljelentések szaporodnak megállíthatatlanul, hanem a nyomozások is egyre nagyobb sebességre kapcsolnak. Ugyanakkor 40 feljelentés esetében egyelőre nem történt érdemi előrelépés.
Fotó: Depositphotos
Két nagy ügyben viszont történt érdemi előrelépés. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter november 3-án jelentette be, hogy elrendelték a nyomozást a Kisfaludy Program ügyében tett, 475 milliárd forintot érintő feljelentése nyomán. Nem kellett ehhez sok idő, hiszen a miniszter október közepén közölte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közbeszerzési kartell gyanújával fordult a hatóságokhoz.
Várható volt, hogy a Kisfaludy-ügyben készülődik valami. Lapunk írta meg október elején, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium egy külsős ügyvédi iroda segítségével világítja át a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által az Orbán-kormány alatt a Kisfaludy-pályázatok keretében szálláshelyeknek (panzióktól szállodákig, új építésre és régi felújítására is) kiosztott vissza nem térítendő állami támogatások szabályszerűségét.
A pályázatok legnagyobb nyertese Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos volt, aki az Opus Global Nyrt.-n keresztül a Hunguest Hotels vidéki szállodáit összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatta fel. A Fidesz szerint viszont a Kisfaludy Program megálmodóinak és végrehajtóinak dicséret, elismerés jár, nem pedig alaptalan politikai támadás és hatósági vegzálás.
Költségvetési csalás?
A másik nagy ügyben szintén érintett Mészáros Lőrinc egyik cége. Ugyanis különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Déli körvasút második ütemének ügyében. A NAV tájékoztatása szerint a Bűnügyi Főigazgatóság október 19-én indította meg a nyomozást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium feljelentése alapján. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban bejelentette, a tárca felfüggeszti a Déli körvasút-projektet, és a szerződés felbontásával kizárja a beruházás legnagyobb kivitelezőjét, Mészáros Lőrinc vasútépítő cégét, a V-Hidat a folyó vasútépítési munkákból. Az alapos gyanú szerint a kivitelezési közbeszerzés során jogsértő összejátszás történt.
Nem történt változás abban, hogy melyik minisztérium a legaktívabb feljelentő. Sokáig a Miniszterelnökség vezetett, októberre viszont a Tudományos és Technológiai Minisztérium állt az élre, 15 feljelentéssel. Ruff Bálint minisztériuma megmaradt a tucatnyi feljelentésnél, míg Kapitány Istvánék elérték a tízes határt.
A Miniszterelnökség korábban hangsúlyozta, hogy a honlapon feltüntetett összegek a feljelentésekben szereplő tételeket mutatják. Ezek nem feltétlenül egyeznek meg az esetlegesen okozott vagyoni hátrány összegével, a végső érték pedig a nyomozások és a későbbi bírósági eljárások során változhat. A feljelentések megtétele önmagában nem jelenti a büntetőjogi felelősség megállapítását.
