Egyelőre nincs áttörés az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatás ügyében. Az orosz agresszió ellen harcoló országnak nagyjából 135 milliárd euróra lenne szüksége a következő két évben, és ennek döntő részét Ukrajna európai támogatóinak kellene biztosítania.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság szerda délután mutatta be részletesen a kidolgozott két lehetőséget a támogatásra. Az egyik egy 90 milliárd eurós közös uniós hitel az uniós költségvetés terhére. Csakhogy ehhez a tagállamok vezetőinek egyhangú döntése kellene – márpedig Orbán Viktor magyar kormányfő már korábban leszögezte, semmilyen ilyen megoldást nem hajlandó támogatni.
A másik verzió az úgynevezett jóvátételi hitelé, azaz hogy az uniós országokban befagyasztott orosz vagyonból nyújtanának hitelt, amelyet aztán az oroszok által később fizetendő jóvátételből fizetne vissza Ukrajna.
Szerdán az derült ki a részletekről, hogy ebbe „minden pénzügyi szolgáltatót” bevonnának Európában, ahol ilyen vagyont őriznek. A terv szerint 140 milliárd eurónyi forrást a belga Euroclearnél őrzött orosz vagyonból biztosítanának, 25 milliárdot pedig francia, német, belga, svéd és ciprusi magánszámlákon őrzött vagyonból. A bizottság további 45 milliárd eurót szánna arra, hogy egy 2024-ben folyósított G7-es kölcsönt vissza tudjon fizetni Ukrajna. A teljes pénzügyi mentőcsomag értéke így 210 milliárd euró lenne.
Az összegből 115 milliárdot szánnának az ukrán védelmi ipar finanszírozására egy ötéves periódusban, 50 milliárdot pedig az ukrán költségvetés hiányának fedezésére fordítanának.
Az Euroclearen keresztül leginkább érintett Belgium aggályait – amelyekről részletesebben laptársunk, a Privátbankár szerdai cikkében olvashat – azzal igyekeznek eloszlatni a bizottság részéről, hogy tagállami garanciákat adnának „arra a valószínűtlen esetre” felkészülve, ha orosz jóvátétel hiányában kellene visszafizetni ezeket az összegeket. A garanciák fedezetéül pedig az unió 2028-tól induló költségvetésének biztonsági tartaléka szolgálna.
Von der Leyen szerint Belgium kormányának „szinte minden” aggodalmát figyelembe vették. Szerinte nagyon erős a védelmük, és a lehető legjobban enyhítették a kockázatokat. Például hiába nyerne valamilyen pert Oroszország az EU-n kívül, azt nem lehet végrehajtani az EU-n belül. A bizottság a legnagyobb kockázatot, azaz hogy a jelenleg félévente meghosszabbításra szoruló, az orosz vagyon befagyasztásának jogi alapját képező szankciókat a magyar kormány vétója miatt idő előtt feloldanák, úgy kezelné, hogy a döntést az uniós alapszerződés egy cikkelyére hivatkozva kivonnák az egyhangúság követelménye alól.
Csakhogy van egy kis probléma. Ugyan a jóvátételi hitel folyósításához elég lenne a tagállamok minősített többségének beleegyezése, az uniós költségvetés terhére vállalt garanciákhoz megintcsak egyhangú döntés szükséges – a magyar kormány pedig várhatóan ebben a kérdésben is vétózna.
De a belga kormány sincs egyelőre meggyőzve. Maxime Prévot belga külügyminiszter szerdán úgy látta, hogy a javaslat nem oszlatja el kellően az aggodalmaikat.
„Az az idegesítő érzésünk, hogy nem hallgattak meg minket”
– mondta a Politico tudósítása szerint.
Bart de Wever belga miniszterelnök sincs meggyőzve.
„Nem vagyok még lenyűgözve, hogy úgy mondjam – mondta egy tévécsatornának nyilatkozva szerdán.
Nem fogunk több százmilliárdos összegeket érintő kockázatokat belga vállakra helyezni. Sem ma, sem holnap, sem soha.”
Azonban valamilyen megállapodásnak meg kell születnie a december 18-án kezdődő, idei utolsó uniós csúcstalálkozóig, különben Ukrajna már legkésőbb jövő áprilisban súlyos finanszírozási problémákkal kell szembenézzen.
„Még mindig van jó 14 napunk, ami a politikában egy örökkévalóság. Bármi megtörténhet. Még sok találkozónk lesz. De ezek a feltételek az asztalon maradnak”
– mondta De Wever.
