A nyugdíjak induló összegét az életünk során szerzett járulékköteles jövedelmünk és a szolgálati idő alapján számítják ki. Az úgynevezett életpálya átlagkereset megállapításához a korábbi évek nettó jövedelmeit a valorizáció segítségével „felhozzák” a mostani szintre. A szolgálati időnk alapján pedig lesz egy nyugdíjszorzónk – ez például 40 év szolgálati idő mellett 80 százalék. A kezdő nyugdíj egyenlő a nettó életpálya átlagkereset szorozva a nyugdíjszorzóval, áll a 24.hu írásában.
Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy amit életünk során nyugdíjjárulékként befizettünk, azt kapjuk vissza, miután nyugdíjba vonulunk. De nem így van, hiszen a nyugdíjkiadásokat az aktuális befizetésekből fedezik. De hogy áll a nyugdíjmérleg, azaz a bevételek és a kiadások? A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint sántít, hogy a nyugdíjkassza nem bírja a kiadásokat. Számításai szerint ugyanis átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
Magyarországon az emberek átlagban 38 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba a KSH számítása szerint. Ha ebből a szolgálati időből és a havi 102 ezer forint nyugdíjcélú befizetésből indulunk ki, akkor mai értéken fejenként átlagban 46,5 millió forint folyhat be utánunk a nyugdíjkasszába.
Egy friss adat szerint a magyar nők 14, a férfiak 7,3 évet élhetnek a 65 éves nyugdíjkorhatár után. Ebből, ha veszünk egy átlagot (10,65 év) és a jelenlegi bő 208 ezer forintos nyugdíjjal számolunk, akkor 26,6 millió forint lehet, amennyit mai értéken átlagban visszakaphatnak a befizetéseikből az emberek. Vagyis 20 millió forintos mínuszban vannak átlagban a nyugdíjasok.
