Több mint két és fél éve startolt el lapunk Mfor Üzemanyagár-figyelője, amely időről időre arra a megállapításra jutott – amit az elmúlt hetekben már a kormány is bevallott –, hogy hiába a háborús diszkont és veszi olcsóbban a Mol az orosz Ural típusú olajat, ebből a magyar autósok semmit nem érzékelnek. A piacon kialakult árkedvezmény nagy részét ugyanis az állam adók formájában elvonja, ami a rezsialapba került, így az alacsonyabb gáz- és áramszámlákat tulajdonképpen a magyar emberek fizetik meg a magasabb üzemanyagárakban. Igaz, a régiós átlagot gyakran meghaladó árakban más tényezők is voltak, így például az átlagot meghaladó adószint. Ennek kapcsán főleg az elmúlt hetekben az úgynevezett mainstream médiába is bekúszó szakpolitikai vita alakult ki.
Ebben mi nem akarunk igazságot tenni, főleg, hogy most rögzítették az árakat, továbbá az üzemanyagokat terhelő jövedéki adókat is csökkentették. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a jövedéki adót illetően eddig nem az uniós minimumot alkalmaztuk, de a magyar adószint ennek ellenére sem volt magas. Eközben viszont a fogyasztást terhelő adók, így a 27 százalékos áfa és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó valóban kirívóan magas volt.
Érdemes ugyanakkor – a rögzített árak ellenére is – megnézni, hogy mennyi lenne most a piaci ár. Már csak azért is, mert a szakértők szerint kérdéses, hogy tartósan magasan ragadó olajárak esetén az 595 forintos benzinár és főleg a 615 forintos gázolaj árszint meddig lesz fenntartható. Utóbbi üzemanyag esetén ugyanis az európai piac nem önellátó, és folyamatos importra szorul az EU, így a mostani turbulens piaci ellátás mellett a további áremelkedés tűnik a legnagyobb valószínűségű eseménynek.
Óriási mozgás az uniós piacon
Egy héttel ezelőtt azt jeleztük, hogy az egyes uniós országokban az átárazás folyamatosan történik, és emiatt a Weekly Oil Bulletin adatai alapján készülő rangsorban komoly mozgások lehetnek a következő hetekben, amíg nem stabilizálódik a piac. Erre most is láthattunk példát mind a benzin-, mind a gázolajáraknál.
A most publikált adatok szerint a Weekly Oil Bulletin már a rögzített magyarországi árakkal számolt, ennek ellenére a hét elejei adatfelvétel bizonyos szempontból mégis egészen érdekes.
Noha az árak rögzítése azt sugallhatta, hogy a magyar autósok most nagyon jól jártak, a tények másról tanúskodnak.
A hazai átlagárak ugyanis korántsem lettek nagyon olcsók, sőt az uniós átlaghoz képest relatív szinten is drágulást láthattunk. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint egy hete csak hét olyan uniós ország volt a rangsorban, ahol olcsóbb volt a 95-ös benzin, mint nálunk, míg most 11 ilyen uniós tagállamot találhattunk.
Hangsúlyozzuk, hogy Magyarország és Horvátország mellett jelenleg nincs más olyan európai uniós tagállam, amely a 2026. márciusi olajár-emelkedés hatására teljes körű, rögzített hatósági árat (árstopot) vezetett volna be az üzemanyagokra. Ennek ellenére a régióban a drágábbak közé került az árstopos magyar benzin. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint az 595 forintos magyar árnál (az átlagárak alapján) olcsóbban lehetett tankolni Bulgáriában, Csehországban. Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Horvátországban is.
A gázolaj esetén viszont már a rögzítéskor komoly árkedvezményt kaptak a hazai autósok, így ennél az üzemanyagtípusnál egészen más lett magyar szempontból az összkép. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint gázolaj esetén csupán hat olyan ország volt, ahol a magyarországinál alacsonyabb átlagáron lehetett tankolni.
Mindezek ellenére dízel esetén sem mondhatjuk, hogy a régióban a legalacsonyabbak közé került volna a magyar átlagár. Az uniós kimutatás szerint ugyanis négy olyan állam van a közép-európai régióban, ahol alacsonyabb olcsóbb a gázolaj.
Az orosz olaj tarthatja féken az árakat?
Az Egyesült Államok és Izrael közös katonai akciója ugyan jelentős pusztítással járt Iránban és az ország hadászati képességeit jelentősen visszavetette, összességében mégsem ért célt. Úgy tűnik ugyanis, hogy Teherán továbbra is úgy próbál jobb alkupozíciót elérni, hogy közben minél nagyobb kárt okoz a világgazdaság számára. Ehhez pedig a legfontosabb eszköze, hogy próbálja megbénítani a Hormuzi-szorosban a tankerhajók közlekedését. Ráadásul ezt minimális költség mellett tudták megtenni több alkalommal is, ami miatt az olaj ára hétközben ismét jelentősen emelkedett.
Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Irán aknazárat próbál a szorosban létrehozni. Az viszont kérdéses, hogy ez mennyire lesz sikeres, mert az amerikai haditengerészet folyamatosan süllyeszti el az iráni hajókat. Ráadásul az amerikai vezetés azt is kilátásba helyezte, hogy hadihajók fogják a következő időszakban kísérni a tankereket, ha ez tényleg megtörténik, akkor a megszokott útvonalon részben helyre fog állni a szállítás.
Ugyanakkor pénteken némileg enyhültek az ellátási aggodalmak, és az árak is kisebb mértékben csökkentek, miután az Egyesült Államok és a Nemzetközi Energiaügynökség kínálati aggodalmak enyhítésére irányuló intézkedéseit pozitívan értékelték. Az USA 30 napos engedélyt adott a tengeren rekedt orosz olaj és kőolajtermékek vásárlására. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent szerint ez a lépés segít a globális energiapiacok stabilizálásában. Az intézkedés hatására a hírek szerint 100 millió hordó orosz nyersolaj kerülhet a finomítókba, ami ugyan nem oldja meg a helyzetet, mivel ez nagyjából egynapi globális termelésnek felel meg, de a rendkívül feszült helyzeten enyhít.
Az orosz olajjal kapcsolatos bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma bejelentette, Washington 172 millió hordó olajat szabadít fel a stratégiai kőolajtartalékából, hogy segítsen megfékezni az egekbe szökő olajárakat. De nemcsak az USA-ban, hanem számos más helyen is hasonló lépésre került sor. A Nemzetközi Energiaügynökséggel egyeztetett tervek szerint globálisan 400 millió hordónyi tartalékot szabadítanak fel, ami azt jelenti, hogy így bő egy hónapig a globális ellátás megoldódik. Sőt, tekintve, hogy a Hormuzi-szorost elkerülő vezetékeken mind Szaúd Arábia, mind az Egyesült Arab Emirátus beindította a szállítást, a szakértők számítása szerint a tengeri szállítás ellehetetlenülése miatt kieső 20 millió hordóból „csak” napi 9-10 millió hordó olaj kiesését kell most pótolni.
Mindezek után miért nem láttunk nagyobb mértékű olajáresést? Ennek az lehet a magyarázata, hogy sokan továbbra is aggódnak egy elhúzódó háború miatt, ami nemcsak a szállítási útvonalakat, de a kitermelési infrastruktúrát is veszélyezteti. A Goldman Sachs pénteken közzétett elemzésében is ilyen képet fest (vagyis logisztikai és kitermelési nehézségeket vár), ám ennek ellenére azt prognosztizálják, hogy a márciusi 100 dollár körüli átlagár visszaesik 85 dollárra.
Ugyan az elmúlt hetekben napvilágot láttak meglehetősen borús forgatókönyvek is, 150-200 dolláros olajárat vizionálva, ennek még az elhúzódó háború ellenére sem túl nagy a valószínűsége. Ugyanakkor az, hogy néhány hónapra 100 dollár közelében ragad az olajár, már egy jóval nagyobb valószínűségű esemény. Így annak, aki nem tud rögzített áron tankolni, a benzin ára 630-650 forint körül tetőzhet a következő hetekben, a gázolajé pedig 700 forint körül.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
