Augusztust követően szeptemberben is dinamikus növekedést produkált a hazai ipar, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli adatai szerint az augusztusi 8,7 százalékos bővülés után az első őszi hónapban 8,2 százalékos pluszt tudott összehozni. Az előző hónaphoz képest pedig 0,9 százalékos volt a növekedés mértéke.
Ez még csak a KSH első becslése, így a részleteket csak később ismerhetjük meg, de annyi már most is tudható, hogy a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása visszaesett.
Fotó: Facebook/CATL
Idén szeptember végéig így már 4 százalékos az ágazat növekedése, szemben az egy évvel ezelőtt ugyanezen időszakra regisztrált 3,4 százalékos visszaeséssel.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az adat pozitív meglepetés, hiszen nagyobb lassulás volt valószínűsíthető az éves indexben.
Továbbra sincs változás abban, hogy milyen szektorok hajtják az ipar növekedését. A járműgyártás esetében a nemrég belépett új kapacitások (Debreceni, Kecskemét) teljesítménye járulhatott hozzá a bővüléshez. Ami pedig a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának pozitív hozzájárulását illeti, itt továbbra is egy gyár AI beruházásokhoz kapcsolódó termelésének, illetve exportjának felfutásáról van szó. Új elem, hogy a villamos berendezések gyártása is pozitívba fordult, tehát az ipari termelés bővülése valamivel szélesebb bázisra kerülhetett szeptemberben
- vélekedett a szakértő.
Nyeste Orsolya hozzátette: a szektor így a harmadik negyedévben a vártnál is nagyobb mértékben járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. Mivel azonban a KSH első GDP gyorsbecslése kisebb negatív meglepetést hozott a múlt héten, egyértelművé vált, hogy a mezőgazdaság visszaesése lehetett a vártnál jóval nagyobb az időszakban. A gazdaság lassulása tehát egy konkrét egyedi hatásnak, az aszálynak volt a következménye.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani bővülés nem számít meglepőnek: egyrészt szerinte beleillik az elmúlt hónapok trendjébe, másrészt pedig az augusztusi adat, bár gyenge egyálalán nem lett, de a Paksi Atomerőmű részleges leállása miatti energiakrízis mindenképpen negatívan befolyásolta, így az atomerőmű termelésének újbóli felfutásával várható volt a további havi bázisú növekedés.
A mai adat rámutat arra szerinte, hogy az ipar lassan-lassan kezd kikecmeregni válságából – 2024. februárja után most értük el ismét a 2021-es átlagos termelési szintet.
Regős Gábor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ipari termelés jelentős bővülése legnagyobb mértékben továbbra is néhány nagyberuházás termőre fordulásához kötődik (Mercedes, BMW, Foxconn), de több ágazatban még mindig csökken vagy alig növekszik a termelés volumene, tekintettel a még mindig gyenge külső keresletre és versenyképességre.
Úgy látja, hogy az ipari termelés növekedése a következő időszakban tovább folytatódhat – figyelembe véve a nagy gyárak termelésének felfutását és a további folyamatban lévő nagyberuházásokat (például CATL). Meghatározó lesz ugyanakkor a külső kereslet alakulása is, amelyben nagy szerepet játszanak majd az energiaárak, hiszen a magas európai árak nem segítenek a magyar iparnak.
Ha a demokraták amerikai választásokon aratott győzelme ígéretüknek megfelelően elősegíti az iráni háború lezárását (ami persze továbbra is erősen kérdéses), az pozitív hatással lehet végső soron a magyar iparra is
- fogalmazott Regős Gábor.
