Az elemzésben kiemelték a mezőgazdaságot, amelynek termelékenysége 2025-ben meghaladta az EU átlagát (104 százalék), ugyanakkor hozzátették, hogy a többi ágazat az uniós átlag 60 százalékát sem érte el tavaly. A GKI adatai szerint az „egyéb szolgáltatások” (javítás, háztartási és kisebb személyi szolgáltatások) közepes szinten teljesítettek (az EU átlag 59 százalékán). A pénzügyi ágazat 56 százalékon teljesített, míg a szakmai szolgáltatások, illetve a kereskedelem és turizmus 49-49 százalékon, az építőipar 45 százalékon.
A feldolgozóipar és az információs-kommunikációs szektor is gyenge pozícióban van (az EU átlag 43, illetve 42 százaléka), ami különösen fontos, mert ezek a magasabb súlyú ágazatok közé tartoznak. A legnagyobb lemaradás az ingatlanügyletekben látszik (az EU átlag 36 százaléka) a tavalyi adatok alapján. Kitértek arra, hogy a 2010 és 2025 között több ágazatban is érdemi előrelépés történt. A legerősebb a javulás a pénzügyi szektorban volt, ahol a termelékenység 46 százalékkal nőtt (miközben az EU átlag a csak 8 százalékkal), ezt követte a kereskedelem és turizmus 42 százalékkal (EU átlag 11 százalék), a szakmai szolgáltatások 33 százalékkal ( EU átlag 11 százalék).
Az információ és kommunikációs ágazatban ugyan 32 százalékkal javult Magyarországon a termelékenység, de az EU átlagos fejlődése ennél magasabb, 37 százalék volt. A mezőgazdaságban is volt fejlődés, 19 százalékos, de itt az EU átlag 50 százalékkal nőtt. Ezzel szemben az iparban és más tőkeigényes ágazatokban gyakorlatilag nem történt érdemi változás, míg az EU átlagában 16 százalékkal javult a termelékenység. Az építőiparban ugyan mérsékelt, 4 százalékos volt a növekedés, de ebben az ágazatban az EU átlag 10 százalékos csökkenés volt. A GKI elemzésében kiemelte, hogy a szolgáltató szektor egyes részei azért tudtak gyorsabban növekedni, mert rugalmasan alkalmazkodtak a változásokhoz, így csökkenő létszámmal is növelni tudták a hozzáadott értéket.
Az összefoglaló szerint az is látszik a számokból, hogy a magasabb növekedés nem garancia a jobb pozícióra, a legkevésbé pedig épp a kiemelkedő állami támogatásban részesülő szektorok termelékenysége nőtt, ami erős piactorzulást jelez. Megjegyezték, hogy miközben az autó- és akkumulátoripar közel ezermilliárd forint állami támogatásban részesült 2020 óta, az ipari termelékenység az elmúlt 15 évben visszaesett.
A GKI szerint Magyarországon egy célzott szektoriális politika lenne indokolt: ott érdemes beavatkozni, ahol egy ágazatnak van felzárkózási esélye, de a piac önmagában nem oldja meg a beruházási, technológiai vagy munkaerőpiaci akadályokat.
Ilyen lehet például a tudásintenzív szolgáltatások, az ipari modernizáció vagy az exportképes hazai feldolgozóipari területek célzott, ellenőrzött és visszamért támogatása – tették hozzá az elemzésben, amely az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat bemutató sorozat részeként készült.
(MTI)
