A legfontosabb hazai építőanyag gyártókat összefogó Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) tagvállalatainál 2023 első 10 hónapjában jelentősen csökkent az egyes építőanyag és építési termékek forgalma: az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek gyártói 40-50 százalékos - illetve egyes részterületeken azt meghaladó, a fehér falazati termékeknél 35 százalékot meghaladó, az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalék közötti, az építőkémia termékeknél 5-35 százalék közötti, a szálas hőszigetelő anyagoknál pedig szintén kétszámjegyű visszaesés volt 2022 azonos időszakához képes - fogalmazott a szövetség szerdán lapunkhoz eljuttatott közleménye.
A megrendelés-állomány immár tartós visszaesése mögötti leapadt beruházási aktivitás – és részbeni bizonytalanság - okai a szövetség szerint a következők:
- a finanszírozás általános szűke
- ha van, akkor is nagyon megdrágult finanszírozás
- a lakossági vásárlóerő csökkenése
- a vállalatoknál egyes beruházások elhalasztása
- egyes állami és önkormányzati beruházások felfüggesztése vagy törlése
- a további termék árcsökkenésre számító kivárás
A 17-18 százalékos éves inflációs környezet közepette a MÉASZ tagságában működő hazai építőanyag gyártók késztermék árai széttartó módon alakultak: az árak néhány területen stagnáltak vagy a gyártók jelentősen csökkenteni kényszerültek: az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél jellemzően 12-20 százalék közötti mértékben, az EPS alapú hőszigetelő anyagoknál 15-28 százalék között. Jelentős akciók vannak az egyes épületgépészeti termékeknél is. Idén stagnáltak a szálas hőszigetelő anyagok, a homlokzati nyílászárók és jellemzően az építőkémia termék árai is – utóbbinál csak néhány részterületen, valamint a fehér falazati termékcsoportoknál volt lehetőség a gyártói költségek részbeni - az infláció mértéke alatti – érvényesítésére.
A gyártási költségeket tekintve, az ismert és idén nagy szerepet játszó költséginflációs tényezők (szükséges béremelések, fuvarköltség-növekedés, EPR-díj, útdíj növekedése) a gyártási költségeket a legtöbb esetben növelték, a keresletcsökkenés miatt viszont igen kevés mozgástér adódott a tényleges költségnövekedés piaci érvényesítésére. Mivel a gyártási költségek várhatóan nem fognak csökkenni, további költségcsökkentésekre sem maradt érdemi mozgástér, így az építőanyagok gyártói árai alacsonyabbak várhatóan már nem lesznek.
Ezért a széles körben tapasztalt beruházói kivárással szemben nem érdemes további árcsökkenésekre várva az egyes beruházásokat elhalasztani - különösképp, hogy jelenleg egyelőre kedvezően alakulnak a kivitelezői kapacitások is, emiatt összességében kedvező lehetőség kínálkozik lakhatási-, telephely-fejlesztési- vagy energiamegtakarítási célú munkálatok megvalósítására - vélte a szervezet.
Az egyes hazai gyártású építőanyagok a kereskedelmi partnereknél legtöbbször azonnalra vagy rövid átfutással elérhetők (a kapacitás csökkentése egyes területeken nem befolyásolja a szállítási időket, mivel a hazai kereskedelemben és a gyártói telephelyeken is jelentős készletek érhetők el.)
2024-es kilátásokra vonatkozóan intő jel, hogy az újlakásokra vonatkozó építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések számának legutóbbi adatok szerinti 43 százalékos visszaesésével párhuzamosan a szerkezetépítési anyagok gyártóinál jelentkezett a legnagyobb visszaesés, amelynek változatlanul maradása végiggyűrűzhet a többi szegmensen és a teljes építőpari értékláncon.
Ezért a MÉASZ elnöksége bízik benne, hogy a Csok Plusz, valamint az előkészítés alatt lévő lakóépület korszerűsítési program remélt elindulása együttesen erősítik az építési-beruházási kedvet, egyúttal kedvező fordulatot eredményeznek. A MÉASZ a kormányzat számára szempontokat és javaslatokat adott Csok Plusz finomhangolásához, valamint az előkészítés alatt álló energetikai korszerűsítési programhoz.
