A szokatlanul hideg januári időjárás után várható volt a visszaesés az építőiparban – értékelte Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közzétett adatait, melyek szerint januárban 8,8 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint decemberben, míg az egy évvel korábbihoz képest (munkanaptényezővel kiigazítva) 9,6 százalékos volt a visszaesés. Emellett viszont Juhász szerint pozitív várakozásokra ad okot, hogy az épületek építésére vonatkozó szerződések volumenindexe a negyedik egymást követő hónapban nőtt éves alapon.
A szakma aggodalommal figyeli az energia-, gáz- és olajárak kilengésének amplitúdóját és időbeli elnyúlását is. A közel-keleti háború nyomán kibontakozó energiaválság több irányból befolyásolja negatívan az építőipart. Az üzemanyagár-emelkedés hatására nőnek a szállítási díjak, a forint gyengülése pedig áremelkedéshez vezethet az építőanyagoknál. (Az elmúlt bő két hétben az euró-forintárfolyam a 374 alatti szintről 394 fölé, a dollár-forintárfolyam 317-ről 345-re is emelkedett.)
A gázárak megugrása felhajtja az égetett építőanyagok (tégla, cserép, csempék, kerámiák) árát, a kőolaj pedig olyan fontos termékek alapanyaga, mint a festékek, a szigetelőanyagok, vagy a ragasztók.
A legnagyobb probléma a szektor számára a bizonytalanság: az ÉVOSZ attól tart, hogy a lakosság és a vállalkozások kedve elmegy a nagy építési tervek megvalósításától, inkább kivárnak. Juhász szerint ez a legrosszabb forgatókönyv lenne.
Jobb időben az építkezések is beindulnak
A jelentős havazás és a hosszú ideig fennmaradó hótakaró visszavetette az építőipar januári teljesítményét, a volumen nagymértékben, 8,8 százalékkal elmaradt a decemberi szinttől – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Az éves alapú zsugorodásban a magas bázis is szerepet játszott, amely havi szinten is visszafoghatta az ágazat teljesítményét. Egy havi adatból ugyanakkor nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, főleg az időjárás hatása miatt – tette hozzá.
A rendelésállományi adatok erősítik az ágazat pozitív kilátását. Az épületek esetében még mérséklődést mutatnak a KSH adatai tavaly januárhoz képest, az egyéb építményeknél viszont a magas bázis ellenére is tovább emelkedett a rendelésállomány volumene, és az új szerződések is kedvező számokat hoztak.
Fotó: DepositPhotos.com
Molnár jó esélyt lát arra, hogy az ágazat február-márciusban ledolgozza az első havi zsugorodást az enyhébb időjárás miatt, így az első negyedévben pozitív lehet az építőipar növekedési hozzájárulása. Az év egészét tekintve úgy látja, az építőipar érdemben hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez. A rendelésállomány adatai alapján az állami megrendelések fogják húzni az egyéb építmények ágazatát, de a lakásépítések is érdemi húzóerőt jelenthetnek. Az Otthon Start Program keresletélénkítése, a társasházi építményi jog életbe léptetése, illetve a Lakhatási Tőkeprogram révén megvalósuló lakásépítési projektek számottevő felpattanást hozhatnak a szegmensben.
A vállalati kereslettel kapcsolatban nagyobb a bizonytalanság a továbbra is volatilis külső környezetben, de az MGFÜ-nél ezen a téren is élénkülő aktivitást várnak idén. Az építőipar fellendülése pedig a kapcsolódó ágazatokban – például az alapanyaggyártásban – is fordulatot hozhat.
A cikkcakk rossz oldalára esett az évkezdés
„Az építőiparban jellemző a cikkcakkozás, azaz egy jobb hónapot egy rosszabb követ, márpedig december inkább a jobb hónapok közé tartozott.
Akkor havi alapon pontosan ugyanannyival emelkedett a termelés volumene, mint amennyivel januárban csökkent”
– mondta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a gyenge évkezdésen nem lepődött meg, a szokásosnál jóval hidegebb időjárás miatt sok építőpari munkát toltak a következő hónapokra.
A rendelésállomány alakulása viszont kevésbé függ az időjárástól: január végén 18,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de jobban megnézve vegyes a kép. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 3,6 százalékkal csökkent, ezzel szemben az egyéb építményekre vonatkozó 30,5 százalékkal nőtt – ez utóbbihoz tartoznak inkább az állami beruházások, például az utak, vasutak építése.
Regős szerint az ágazat teljesítménye tudna javulni a rendelésállomány alapján, de a kedvezőtlen külső kereslet erodálja a vállalatok beruházási kedvét, amelyet tovább ront az uniós források egy jelentős részének visszatartása. „Az egyéb építményeknél az állami és önkormányzati forráshiány okoz problémát.
A választásokhoz közeledve inkább a projektek lezárása, mint újak indítása lehet aktuális akár állami oldalon, akár a cégeknél, tekintettel a kapcsolódó bizonytalanságra”
– mondta.
A közel-keleti helyzet sem segíti az építőipart: az olaj árának emelkedése az ágazat költségeit is növeli, a forint gyengülésével együtt. Emiatt a várt jegybanki kamatcsökkentések egyelőre aktualitásukat vesztették, ami viszont a finanszírozást drágítja, így szintén nem segít az ágazatnak. A következő hónapokban tehát az építőipar teljesítménye még tud növekedni a rendelésállomány alapján, de középtávon egyre gyűlnek a kockázatok a közel-keleti folyamatokra való tekintettel.
