Szenved az építőipar, és nem látszik a fény az alagút végén

Makró Építőipar Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

2026. szeptember 14. 08:30

Az egy évvel korábbinál 12,2, az előző hónaphoz képest 4,6 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene.

2026 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján, valamint munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 12,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – írja hétfő reggeli gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint kifejtik, az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 10,7, az egyéb építményeké 14,0 százalékkal kisebb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 4,6 százalékkal alulmúlta a 2026. júniusit.

2026 júliusában az előző év azonos hónapjához képest:

Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 10,7, az egyéb építményeké 14,0 százalékkal.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 12,6, az egyéb építmények építése 35,8 százalékkal visszaesett. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 0,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének visszaesését az út, vasút építése alágazat 26,2 és a közműépítés 52,2 százalékos volumencsökkenése okozta, mínusz 14,5, illetve mínusz 19,5 százalékponttal járulva hozzá az ágazati termelés változásához.
A megkötött új szerződések volumene 24,8, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 29,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 20,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 0,8 százalékkal nagyobb volt a 2025. júliusinál, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,9 százalékkal csökkent, az egyéb építményekre vonatkozóké ugyanilyen mértékben nőtt.

2026 első hét hónapjában az építőipari termelés volumene 2,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól – zárul a KSH gyorstájékoztatója.

Lapunk hamarosan bővebben is elemzi az adatokat.

Tájékozódjon hiteles forrásból: itt megadhatja, hogy a Google előnyben részesítse az Mfor cikkeit!

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Száguld a hitelpiac, ez a hitelfajta mégsem kellett

Itt vannak a friss adatok.

Nincs megállás: tovább emelkedik az olajár

Nincs megállás?

A tao-milliárdok mellett is százezreket fizetnek a szülők a gyerekek sportolásáért?

Havi 4 ezertől 26 ezer forintig terjednek a nyilvánosan elérhető utánpótlás-tagdíjak, éves szinten pedig akár 378 ezer forintot is elkérhetnek egy sportoló gyerek után. Mindeközben egyes kluboknál egymillió forintot meghaladó jóváhagyott tao-támogatás jut egy utánpótláskorú játékosra. Megnéztük, hogy a 2011 óta működő rendszer valóban olcsóbbá tette-e a családok számára a gyerekek sportolását, és mit lehet ebből egyáltalán bizonyítani a nyilvános adatok alapján.

Zsebre vághatja a teljes európai futballt egyetlen bajnokság?

Az angol futball élvonalának vásárlóereje elképesztő – más bajnokságok nagymúltú csapatai még a Premier League újoncainak nyomába sem érhetnek fel az átigazolási piacon. Mondhatjuk, hogy a Szuperliga már létrejött – csak épp Premier League-nek hívják?

Simor András: Azt gondolom, az Erste vezérének megzsarolása ügyében lesz vádemelés

A Magyar Nemzeti Bank 2007-2013 közötti elnöke élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 104. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Üzentek a szálláshelykiadók, vajon mit lépnek Kapitány Istvánék?

Az adminisztrációtól az adóterheken át a működési költségekig eltérő problémák nehezítik az egyes turisztikai szegmensek működését. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nyári felmérése után folytatódnak az ágazati egyeztetések, az apartmankiadók számára pedig a rövid távú lakáskiadás engedélyezésének év végén lejáró budapesti moratóriuma miatt különösen sürgetővé vált a párbeszéd. Érdekképviseletük azt javasolja a turizmusirányításnak, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a tilalmat.

Ennyibe kerülhetett az országnak Paks majdnem teljes leállítása, de ki fizeti a számlát?

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói szerint mintegy 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott a paksi atomerőmű nyári visszaterhelése. Elemzésük szerint az MVM-nek a kieső termelést a piacon kellett pótolnia, miközben a problémák egy része előre látható lehetett.

Gyűlik a feszültség, a kormányhoz fordulnak a fuvarozók

Kritikus ponthoz érkezett a magyar fuvarozói szektor a NiT Hungary szerint, ezért az érdekképviselet azonnali tárgyalásokat és gyorsított kormányzati intézkedéseket sürget. Elsőként az üzemanyagköltségek miatt kérnek beavatkozást, de az útdíjak és a versenyképesség, és a hazai gépjárművezetők és fuvarozói kapacitások védelme is felkerült a három legsürgetőbb ügy közé.

A magyar ipar is nagyot szakíthatna a NATO-fegyverkezésből – Interjú

Az európai fegyverkezés óriási pénzekbe kerül, ugyanakkor komoly üzleti lehetőség a hadiipari cégek és beszállítóik számára. Antal Ferenc védelmi ipari és kritikus infrastruktúra szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ez a magyar iparnak és kkv-knak is új piacot jelenthet: profitábilis, magas hozzáadott értékű termékeket gyárthatunk exportra is. Ehhez ugyanakkor támogató gazdaságpolitikai döntések (erőforrások allokációja, nemzeti programok indítása) is szükségesek.

Már a kormány is lépett, de inkább csak befelé haladunk az energiakrízisbe

A Hormuzi-szoros forgalmának majdnem teljes lenullázódása a nyersolajszállításokat, Oroszország dízelre vonatkozó exporttilalma pedig a finomított termékek piacát hozza nagyon nehéz helyzetbe. A héten Magyarországon a gázolaj kiskereskedelmi átlagára áttörte a literenkénti 700 forintos szintet, ami után Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány az év végéig 20 ezer forinttal támogat minden, 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezető magyar állampolgárt.