A tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország "legjobb barátaiként tüntetik fel magukat".
Rámutatott, hogy a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
"Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren. Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt" - fogalmazott.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy egyértelműen épp az ellenkezője történt annak, mint amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre brutálisabb és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre. Utóbbit jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog - hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte: Magyarország kettős nyomás alatt áll, ugyanis már egymillió menekültet fogadott Ukrajna felől, és a maradni kívánóknak ellátást biztosít, így nagyjából 1300 iskolában és óvodában kezdték meg a tanévet ukrán gyerekek. Eközben szerinte a déli határ ostrom alatt áll, ott csak idén mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok.
(MTI)
