<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Évente körülbelül 20 ezren szenvednek 3 munkanapon túl gyógyuló balesetet a munkahelyükön, legalábbis ennyit jelentenek a hatóságok felé. Nagyságrendekkel többeket ér baleset azonban a közutakon, még többeket az otthonaikban. Ennek ellenére a balesetbiztosítással rendelkezők száma elenyészőnek mondható, holott egy jól megválasztott szerződéssel akár milliós anyagi terhet vehetünk le a vállunkról – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban 2013 óta emelkedő tendenciát mutat. Ebben azért a foglalkoztatás nagyarányú bővülésén kívül a bejelentési fegyelem javulása is szerepet játszik, ugyanis 2016-ban több olyan törvénymódosítás is történt, ami hatására nő a bejelentési hajlandóság (pl. munkabiztonsági szaktevékenység lett minden munkabaleset kivizsgálása, megduplázódott a kivizsgálást segítő munkavédelmi képviselők száma, illetve bírsággal sújtható a bejelentés elmulasztása).

Évről-évre sok munkahelyi baleset történik. Fotó: DepositphotosÉvről-évre sok munkahelyi baleset történik. Fotó: Depositphotos

 

Tavaly ugyan ezt az emelkedő tendenciát megtörte a járvány miatti termelésvisszaesés, azonban még így is több mint 20 ezer munkabalesetet jelentettek.

A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot kell értesítenie. Becslések szerint azonban a baleseteknek mindössze a felét jelentik be – közölte Nesztinger Péter, az ITM Munkavédelmi Főosztályának vezetője a MABISZ csütörtöki szakmai konferenciáján.

A munkabalesetek eltitkolásának lehetséges okait kutatta 2021 februárjában a Századvég egy 1000 fős reprezentatív mintán. A felmérésből az derült ki, hogy a többség szerint azért marad el a balesetek bejelentése, mert nem ítélték olyan súlyosnak. De sokan említették az okok között a munkavállaló ódzkodását, illetve a pénzbüntetéstől való félelmet is.

A megkérdezettek 24 százalékának volt tudomása jelenlegi munkahelyén történt balesetről, amelyek jellemzően (32,8 százalék szerint) 8-30 nap munkakieséssel jártak, azonban nem ritkák a 30-100 napos, sőt akár annál hosszabb kiesést eredményező munkabalesetek sem.

hirdetés

A személyi sérülések nagyobb része azonban nem a munkahelyeken, hanem a háztartásokban történik, megelőzve a közlekedési és a sportbaleseteket.

A KSH adatai alapján míg közlekedési balesetben tavaly 423-an vesztették életüket, addig a háztartási balesetek 1557 ember életét követelték Magyarországon. És ezek csak a súlyos esetek, emellett rengeteg kisebb-nagyobb, orvosi ellátást igénylő háztartási baleset történik minden évben. Mindezek ellenére az idei második negyedév végén Magyarországon mindössze 624 581 darab önálló balesetbiztosítást tartottak számon.

Emellett léteznek ugyan egyéb, élet-, egészség- lakásbiztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemek, valamint munkáltatók által megkötött csoportos biztosítások is, azonban ezek térítési limitjei jellemzően alacsonyabbak, mint az önálló balesetbiztosításoké. A lakosság jelentős része tehát nem rendelkezik biztosítási fedezettel egy esetleges balesetre, jóllehetenélkül a hirtelen keletkező anyagi kiadások, és a munkahelyről való kimaradás veszélybe sodorhatja az egész család megélhetését. Az anyagi fedezet, vagy hosszú várólisták miatt elmaradó szakorvosi kezelések miatt pedig később akár az életminőség is jelentősen romolhat, ami a családtagokra, hozzátartozókra is plusz anyagi és lelki terhet róhat.

A balesetbiztosítások – a szerződés jellegétől függően - nem csak csonttörés esetén nyújthatnak fedezetet, hanem kórházi ápolás esetén napi térítési díjat fizethetnek, műtét esetén pedig nagyobb összeggel is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ráadásul balesetbiztosítást az egy háztartásban élőkre együttesen is meg lehet kötni. Egyes balesetbiztosítások olyan balesetekre is fedezetet nyújtanak, mint a rovar- vagy pókcsípés, vagy a különböző mérgezések. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság vagy a gondatlanság miatt bekövetkező balesetek a kizárások közé tartoznak.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény értelmében az extrém sportolás, illetve a szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki például falmászás közben szenved sérülést, akkor neki kizárólag a mentés és a sürgősségi ellátás jár ingyen, az egyéb beavatkozások - műtétek, rehabilitációs szolgáltatások - árát saját zsebből kell fedeznie. Egyes biztosítóknál ugyanakkor az extrém sport folytatása során bekövetkező balesetre kiterjeszthető a fedezet.

Fontos tudni, hogy baleset esetén az önállóan kötött, illetve a kiegészítő balesetbiztosítások együttesen is felhasználhatók: az összegbiztosítási szolgáltatások összeadódnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.