A GKI - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
A GKI konjunktúraindexe 2018 májusban 8,3 pont volt, ami 0,5 ponttal alacsonyabb az előző havinál. (A februári történelmi csúcs 9,5 pont volt.) Az üzleti bizalmi index májusban 13,8 pontra javult az előző havi 13,3 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 7,5 pontra romlott az áprilisi mínusz 3,9 pontról.
A GKI EU-támogatással végzett felmérése szerint az üzleti szférán belül májusban új történelmi csúcsára emelkedett az ipari és építőipari bizalmi index, ugyanakkor áprilisi, historikus csúcsáról egy évvel ezelőtti szintjére zuhant a szolgáltató cégek optimizmusa, és harmadik hónapja folyamatosan romlik a kereskedelmi cégek várakozása is. Az ipari bizalmi index májusban ledolgozta előző kéthavi visszaesését, sőt meg is haladta februári rekordját. Egyaránt kedvezőbb lett az elmúlt és következő időszaki termelés, a rendelésállomány - ezen belül az exportrendeléseké is - valamint a készletek megítélése.
Az építőipari bizalmi index májusban számottevően emelkedett, ezzel új történelmi csúcsára jutott. Ez a magasépítő cégek javuló kilátásainak köszönhető, a mélyépítőké ugyanis lényegében nem változott. Érezhetően kedvezőbb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség. A kereskedelmi bizalmi index februári történelmi csúcsa után immár harmadik hónapja folyamatosan csökken, de ezzel is bennmaradt az elmúlt négy évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése romlott, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index májusi zuhanásában az elmúlt és következő időszak forgalmának romló megítélése egyaránt szerepet játszott.
A foglalkozatási hajlandóság az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelemben ugyanakkor jelentősen, a szolgáltató szférában kissé csökkent. Emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
Az áremelési szándék az ipari és a szolgáltató cégek körében kissé markánsabb lett, az építőiparban nem változott. A kereskedelemben tovább csökkent az áremelést tervezők aránya, miközben több mint háromnegyedük nem tervez árváltozást. A fogyasztók inflációs várakozása viszont határozottan erősödött. A magyar gazdaság perspektívájának megítélése az iparban ugrásszerűen, az építőiparban kissé jobb lett, a kereskedelemben és a fogyasztók körében jelentősen, a szolgáltató ágazatban némileg romlott.
A GKI fogyasztói bizalmi index májusban három hónapos javulás, és februári történelmi csúcsa után csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeli megtakarítási képességét egyaránt romlónak érezte, igaz, nagyfokú optimizmusához képest. Pesszimistábban látták az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is.
