Alexander Dobrindt a Bundestag CSU-s csoportjának honlapján ismertetett állásfoglalásában hangsúlyozta: a pártja által elindított németországi vitának tulajdonítható, hogy az EU "végre erőteljesebben foglalkozik a migráció témájával". A találkozón elfogadott dokumentumban rögzített intézkedések közül pedig sokat már "régóta nyomatékosan követel a CSU", így az EU külső határának jobb védelmét és a menekültközpontok felállítását az EU-n kívül. Azzal kapcsolatban, hogy elégségesnek tartják-e az előrelépést a vita lezárásához, csupán annyit közölt, hogy alaposan megvizsgálják a csúcs eredményeit.
A CSU és vezetője, Horst Seehofer belügyminiszter szerint meg kell tagadni a belépést a német határon az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. Angela Merkel és a CDU szerint ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. Jelenleg mindenkit beengednek, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni Németországban, kivéve a korábban már elutasított és belépési tilalom alá vett menedékkérőket. Horst Seehofer kilátásba helyezte, hogy július elején utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorításra, ha Angela Merkelnek nem sikerül a nemzeti szintű, egyoldalú intézkedést kiváltó, azzal egyenértékű európai szintű, vagy két-, illetve többoldalú megállapodásokat kidolgozni.
A kancellár pénteken Brüsszelben a kétnapos tanácskozás után sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az eredmények "több mint egyenértékűek" a CSU által javasolt intézkedésnél. Hozzátette, hogy Berlinbe visszatérve tájékoztatja a CSU-t és a testvérpártok koalíciós partnerét, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) a Brüsszelben végzett munkáról, és szombaton is számos egyeztetést folytatnak majd.
A ZDF országos köztelevízió értesülése szerint a koalíciós pártok vezetői pénteken 22 órától telefonkonferencián vitatják meg az EU-csúcs eredményeit. A jelenlegi tervek szerint vasárnap a CDU vezetősége Berlinben, a CSU vezetősége Münchenben tanácskozik a harmadik hete zajló vitáról, amely miatt akár a testvérpárti szövetség és a kormánykoalíció is felbomolhat.
Angela Merkel tájékoztatóján ismertette: Spanyolország és Görögország - két olyan tagállam, amelybe a Földközi-tengeren fekvő EU-s külső határa miatt nagy számban érkeznek menedékkérők - hajlandó kétoldalú megállapodásra a náluk regisztrált menedékkérők visszafogadásáról. A megállapodásokkal kapcsolatos politikai tárgyalások lefolytatása a belügyminiszterek feladata - mondta. A tervezett kormányközi megállapodások azokra az emberekre vonatkoznak, akiket a bajor-osztrák határon tartóztatnak fel. Ez az egyetlen határszakasz, amelyen a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést, de ott is csak három átkelőnél ellenőrzik folyamatosan a forgalmat.
A kancellár kifejtette: a menedékkérők úgynevezett másodlagos - EU-n belüli - migrációjának visszaszorításáért azokkal a máshol regisztrált menedékkérőkkel is foglalkozni kell, akik bejutnak az országba és kiderül róluk, hogy már szerepelnek valamely EU-s társország nyilvántartásában. Menekültügyi eljárásukat a továbbra is érvényes, Dublin III. nevű EU-s menekültügyi rendelet alapján a regisztráció szerinti államban kell lefolytatni, vagyis vissza kell juttatni oda őket Németországból. Ez azonban nem működik kellő hatékonysággal, az érintettek csekély részét sikerül visszajuttatni. Viszont a brüsszeli csúcstalálkozón több partnerország jelezte, hogy kész államigazgatási megállapodás kötni az együttműködés javításáról Németországgal - ismertette Angela Merkel. Hozzátette, hogy német részről is van teendő ebben az ügyben, módosítani kell a menedékjogi eljárásról szóló törvényt, hogy az érintetteket olyan gyorsított eljárás alá vehessék, amelyet a biztonságos származási országból érkező menedékkérők esetében alkalmaznak.
A német közvélemény megosztott a CDU és a CSU vitájának ügyében. A ZDF pénteken ismertetett közvélemény-kutatási adatai szerint 58 százalék ugyan egyetért a CSU-val abban, hogy meg kell tagadni a belépést a máshol már regisztrált menedékkérőktől, de 68 százalék úgy véli, hogy ez a gyakorlatban nem működne. A televízió Politbarometer nevű felmérésében azt is kimutatták, hogy 91 százalék szerint csak más EU-s országokkal együttműködve lehet rendezni a menekültügyi problémákat, és csupán 9 százalék gondolja, hogy Németországnak inkább egyedül, önállóan kellene próbálkoznia. A vita visszavetette a kormánypártok választói támogatottságát. Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 32 százalékát gyűjtené össze, ami 1 százalékpontos csökkenés az előző, június eleji méréshez képest. Az SPD 2 százalékponttal 18 százalékra gyengült. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 1 százalékponttal 14 százalékra, a Zöldek ugyancsak 1 százalékponttal szintén 14 százalékra erősödtek, a Baloldal (Die Linke) 1 százalékpontos gyengülés után 10 százalékon, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 1 százalékkal erősödve 9 százalékon áll.
