A hét elején még úgy tűnt, hogy az olajpiacon kicsit nyugodtabb napok jöhetnek, ami esetleg az üzemanyagárak csökkenésével járhat. Az európai piacon irányadó Brent ára azonban szerdán és csütörtökön nagyot ugrott, és megközelítette a 110 dolláros szintet. A hirtelen drágulás mögött több tényező áll, kettőt azonban érdemes külön is kiemelni. A jemeni húszi lázadók hat ballisztikus rakétát lőttek ki szaúdi városokra. Bár a szaúdi erők hatástalanították a rakétákat, a célpontok között volt a kulcsfontosságú, vörös-tengeri exportkikötő, Janbu is, ami felerősítette a kínálati aggodalmakat. Emellett Maszúd Pezeskiján iráni elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében kijelentette, hogy országa nem hódol be az amerikai nyomásnak, és az utolsó leheletéig küzdeni fog. Ez a geopolitikai feszültség azonnali árfelhajtó hatással járt.
Részben a fentiek miatt a finomított termékek ára világszerte emelkedett. Hazánk sem volt ez alól kivétel, igaz, Magyarországon nem volt drasztikus a drágulás.
A magyarországi ármozgás az európai árakhoz hasonló volt. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez használt európai uniós Weekly Oil Bulletin adatai is alátámasztották ezt, hiszen a múlt héthez hasonlóan ezúttal is öt olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk.
Mindez azt jelenti, hogy a régióban is az olcsóbbak között voltunk, a magyarországi áraknál csak két közép-európai országban lehetett olcsóbban tankolni.
A dízel esetében hasonló a helyzet, a Weekly Oil Bulletin listája alapján az egy héttel korábbi szinten vannak a magyar árak. Ebből az üzemanyagfajtából is öt országban lehetett olcsóbban tankolni Magyarországhoz képest.
Mindez azt jelenti, hogy a régióban ezen a héten is ugyanannyi, szám szerint két olyan ország van, ahol alacsonyabb az átlagár a magyarországinál.
Trump döntése meglökheti a dízel árát Európában
Az olaj ármozgásáról a fentiekben már írtunk, sorozatunk rendszeres olvasói pedig azt is tudhatják, hogy a nyersolaj árán túl más tényezők is hatnak az üzemanyagárakra. Az elmúlt időszakban ezek közül az egyik legfontosabb a finomítói árrés volt. Ez azért ugrott meg, mert az öbölmenti országok kiesésével (a lezárt Hormuzi-szoros miatt az ott előállított üzemanyag nem jut el a világpiacra), valamint az ukrajnai háborúban megsérült orosz finomítók miatt korlátozottá váltak a kapacitások.
A csökkenő kínálatra és a továbbra is magas kereslet miatt megugró profit lehetőségére az amerikai finomítók is reagáltak. Számos vállalat kezdte a benzin rovására növelni a dízel előállítását, ami azzal járt, hogy a magas olajár miatt emelkedő tengerentúli üzemanyagárak rekordszintre ugrottak. A november elején tartandó félidős választások előtt ez nem jó ómen Donald Trump és a republikánusok számára, hiszen részben a növekvő megélhetési költségek okán elsöprő demokrata győzelem valószínűsíthető.
Fotó: Facebook/The White House
Egy súlyos vereség az elnök mozgásterét is erősen leszűkítené, aki természetesen igyekszik ezt elkerülni. Ebben a helyzetben a csodafegyvert az amerikai üzemanyagárak csökkenésében látja, ezt pedig úgy érné el, hogy az olajcégek számára exporttilalmat vezetne be.
Ez azért lenne Európára nézve csapás, mert ha az intézkedés miatt az Egyesült Államokból származó dízel kiesik a nemzetközi kínálatból, akkor Európában és Ázsiában növekedhet a hiány. Mivel az Egyesült Államok fontos finomítói és exportőri szereplő, egy széles körű vagy tartós korlátozás felfelé hajthatja a globális dízelárakat és a dízel–nyersolaj árkülönbözetet.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy Európában azonnal ugyanilyen mértékben drágulna a gázolaj. Európa saját finomítói termeléssel, készletekkel és más beszállítókkal is rendelkezik. Magyarország például viszonylag jó helyzetben van, mert a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója révén a kereslet nagy részét le tudja fedni. Ugyanakkor a magyar olajcég is profitorientált vállalat, így, ha az európai piacon megugranak az árak, azt vagy érvényesítené itthon is, vagy a termelés egy részét exportálná, ami viszont a csökkenő kínálat révén okozna a hazai piacon is áremelkedést.
A fentiek miatt, ha rövid távon az olaj áresése miatt kisebb árcsökkenést látunk is, az valószínűleg nem lesz tartós. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása alapján a következő hónapokban csak akkor lesz tartós és nagyobb mértékű áresés a benzinkutakon, ha sikerülne megegyezni Iránnal, és ismét megnyílna a Hormuzi-szoros. Ennek köszönhetően nemcsak nyersolaj, de üzemanyagok is nagyobb mennyiségben a világpiacra kerülhetnének, a megugró kínálat pedig leszoríthatná az árakat.
A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
