A kormány mérlegeli, hogy leváltja az orosz állami Roszatomot a paksi atomerőmű-bővítés fővállalkozói pozíciójából – írta a Reuters két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva. A hírügynökség értesülései szerint a kabinet már alternatív európai beszállítókkal puhatolózik a lehetséges átvételről, a végső döntés pedig az év végén vagy a jövő év elején várható.
A hírre csütörtök délelőtt reagált a beruházást felügyelő Paks II. Zrt., közölve, hogy a projekt átfogó szakmai felülvizsgálata jelenleg is tart, és döntés még nem született.
A társaság a Portfoliónak küldött válaszában hozzátette: egy ilyen léptékű ügyben „nincs helye spekulációknak”. A Roszatom szóvivője eközben jelezte, semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a szerződésbontási szándékról, és jogalapot sem látnak a megállapodás felmondására.
A fővállalkozó lecserélése ugyanakkor komoly akadályokba ütközhet.
Fotó: Paks2
A magyar állam eddig több mint kétmilliárd eurót fordított a beruházásra, ebből 1,1 milliárd eurót – mintegy 440 milliárd forintot – már közvetlenül átutaltak az orosz félnek. Egy esetleges kiváltás esetén számos engedélyezési és műszaki kérdést újra kellene nyitni, miközben a luxembourgi uniós bíróság korábbi döntése miatt a beruházás állami támogatási háttere is vitatottá vált.
A paksi bővítést még az Orbán-kormány ítélte oda verseny nélkül Moszkvának 2014-ben, az áprilisi választási győzelem után felálló Tisza-kormány azonban felülvizsgálatot hirdetett.
Augusztusban Magyar Péter arról beszélt, nem látja igazoltnak, hogy az orosz fél tartotta volna a szerződésben foglaltakat, ezért a miniszterelnök teljes körű vizsgálatot rendelt el. A bizalmatlanságot felerősítette, hogy szeptemberben nyilvánosságra került egy belső Roszatom-dokumentum, amely szerint az új blokkok átadása legalább két évet késik, és legkorábban 2034 végére várható.
A késlekedés ellátási kockázatot jelenthet, mivel a jelenleg működő négy paksi reaktort 2032 és 2037 között fokozatosan le kellene állítani. Miközben a Roszatom a munkálatok folytatását hangsúlyozza, a kormány tartalékmegoldásként a meglévő blokkok üzemidejének újabb húszéves meghosszabbítását vizsgálja.
