A négyéves Wekerle Plusz program végére évente több mint 60 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válhat elkerülhetővé, ami egy Szombathely méretű város teljes lakásállományának éves fűtési kibocsátásával egyenértékű. A K&H szerint a legalább 30 százalékos energiamegtakarítással számoló konzervatív becslés jól érzékelteti, hogy a tervezett konstrukció jelentősége túlmutathat a lakásfelújítások támogatásán: a háztartások energiafogyasztásának mérséklésével Magyarország energiafüggetlenségét is erősítheti – olvasható a K&H lapunknak küldött elemzésében.
A nemrég bejelentett Wekerle Plusz program harmadik pillére, a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel az ingatlanok energiahatékonyságának javítását célozza. A jelenleg ismert tervek szerint országszerte elérhető lehet, gyermekvállalási vagy házassági feltétel nélkül. Családi házaknál legfeljebb 15,5 millió, társasházi lakásoknál 5,2 millió forintos felújítás támogatható; a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti. A forrás többek között szigetelésre, nyílászárócserére, hőszivattyúra és napelemre is felhasználható lehet, a részletszabályok azonban még nem ismertek.
„A részletszabályokat még nem ismerjük, de az irány egyértelműen pozitív. Végre egy olyan támogatási forma körvonalazódik, amely nemcsak a lakásállomány megújulását támogatja, hanem az ország energiafüggetlenségéhez és a kibocsátások csökkentéséhez is hozzájárulhat. Konzervatív becslés alapján a négyéves program végére évente több mint 60 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válhat elkerülhetővé, miközben csökkenti a háztartások energiafogyasztását és az ország energiaimport-igényét. Fenntarthatósági szempontból ez kifejezetten biztató irány”
– mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője.
A konstrukció egyik legfontosabb eleme lehet, hogy a támogatás várhatóan legalább 30 százalékos energiamegtakarításhoz kapcsolódik majd. Így a program nem egyszerűen a lakásfelújítást ösztönözné, hanem a tényleges energiahatékonysági eredményeket is. A korszerűbb épületek kevesebb energiát igényelhetnek, ami hosszú távon a háztartások rezsiköltségeit is mérsékelheti.
Az energiamegtakarítás országos szinten is jelentős: az el nem fogyasztott energiát nem kell megtermelni vagy importálni. A lakóépületek energiaigényének csökkenése ezért mérsékelheti Magyarország földgáz- és egyéb energiaimport-szükségletét, hozzájárulva az ellátásbiztonság javításához. A kisebb energiafelhasználás egyúttal a szén-dioxid-kibocsátást is csökkentheti. Konzervatív szakmai becslésünk szerint a program teljes megvalósulása után évente több mint 60 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válhat elkerülhetővé. Ez a becsült kibocsátáscsökkentés megközelítőleg egy Szombathely méretű város teljes lakásállományának éves fűtési kibocsátásával egyenértékű. A kormányzati tervek évente mintegy 30 ezer, 2030-ig összesen 120 ezer otthon korszerűsítésével számolnak; a tényleges környezeti eredmény a megvalósuló beruházások számától és az elért megtakarítástól függ majd.
A program a felújítási és épületenergetikai piacnak is lendületet adhat. A jelentős vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes, fix 3 százalékos hitel olyan háztartások számára is elérhetőbbé teheti a beruházásokat, amelyek a magas kezdeti költségek miatt eddig halogatták a korszerűsítést. A növekvő kereslet új megrendeléseket hozhat a kivitelezőknek és az épületenergetikai vállalkozásoknak.
„A Wekerle Plusz sikerét végső soron nem a kiosztott támogatások összege vagy a felújított ingatlanok száma, hanem a ténylegesen elért, tartós energiamegtakarítás mutatja majd meg. A végleges szabályozás ezért meghatározó lehet abban, hogy a program hosszú távú eredményeket hozzon a háztartások, a felújítási piac és Magyarország energiafüggetlensége szempontjából”
- tette hozzá Cserép András.
