Virág Barnabás a kamatpolitikáról, az inflációról, a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti különbségről, sőt még az euró hazai bevezetésének feltételeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, hogy tavaly a viták megint csak arról szóltak, hogy igazából választani kell a növekedés és az infláció között, és a meghatározó, véleményalkotó szakemberek Magyarországon is amellett tették le a voksot, hogy inkább a gazdasági növekedés fenntartására kell figyelni.
A jegybankban azt a határozott álláspontot képviseltük, hogy ez egy rossz kérdésfeltevés, mert a magas infláció megöli a gazdasági növekedést, megöli a felzárkózás lehetőségét egész egyszerűen amiatt, hogy csökkenti a bérek vásárlóértékét, egy bizonytalanabb közegben mindenki sokkal óvatosabban vág bele új beruházásokba, összességében a lakossági fogyasztás, a beruházás össznemzetgazdasági szinten elkezd szűkülni, ez mérsékeli a GDP-t.
Virág Barnabás szerint az elmúlt fél-háromnegyed évben a nemzetközi, illetve a hazai adatok is ezt a választ igazolták. Azt mutatják, hogy az inflációt kezelni kell, bármilyen kiváltó okok vannak mögötte. Az is bizonyos, hogy az infláció elleni harcban nagyon szoros együttműködésre van szükség, a monetáris politika, a költségvetési politika és a szabályozási politika között.
„Azt is láttuk, hogy világszerte több vállalat, több ágazat arra használta ki a versenyelőnyét, a piaci helyzetét, hogy a fogyasztói árakat jobban emelje, mint azt a költségek indokolták, és jelentős profitra tett szert. Amikor az infláció megemelkedik, az azt jelenti, hogy helyzet van. Ez a történelem tanulsága, és az is, hogy fenntartható gazdasági növekedés csak alacsony inflációs környezetben jön létre."
Az egy számjegyű inflációt a legfrissebb prognózisunk szerint nagy bizonyossággal képes lesz szállítani a magyar gazdaság az év végére. Mi úgy látjuk, hogy ez már az őszi hónapokban bekövetkezhet... A dezinflációs folyamat 2024-ben is folytatódik, és képesek leszünk 2025-re az árstabilitást jelentő 3 százalékos célt ismételten elérni.
„Összességében az év egészét tekintve a prognózisunk az, hogy a 0-1,5 százalékos tartományban lehet az idei évben a gazdasági növekedés, amit 2024-ben egy 3,5‒4,5 százalékos gazdasági növekedés követhet, az érdemi élénkülés inkább a 2024-es évet érinti."
