4p

Miközben Budapesten már 260 ezer forint felett jár az átlagos albérleti díj, a tanulmányi ösztöndíj minimális összege mindössze havi 8330 forint. A HÖOK szerint a hallgatók fele legalább félállásban dolgozik az egyetem mellett, a jelenlegi támogatási rendszer pedig egyre kevésbé képes enyhíteni a megélhetési terheiket. A szervezet ezért a hallgatói normatíva megduplázását kéri a parlamenttől.

A hallgatói normatíva megduplázását kezdeményezi a 2027-es költségvetésben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szervezet az országgyűlési képviselőknek és az érintett parlamenti bizottságoknak küldött levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási ösztöndíjak finanszírozásának alapját jelentő összeg 2020 óta változatlan.

Az egy hallgatóra jutó éves normatíva jelenleg 166 600 forint, amelynek 5 százaléka határozza meg a tanulmányi ösztöndíj havi minimumát. Ez mindössze 8330 forintot jelent, miközben még a legjobb tanulmányi eredményű egyetemisták is ritkán kapnak havi 30 ezer forintnál magasabb támogatást.

A HÖOK szerint ezek az összegek mára nem jelentenek érdemi ösztönzést a jobb tanulmányi teljesítményre, és a hallgatók megélhetési költségeihez képest is rendkívül alacsonyak.

Az árak elszálltak, az ösztöndíjak alig emelkedtek

A szervezet emlékeztetett arra, hogy a hallgatói normatívát 2007 óta mindössze egyszer emelték meg. A 2020-as módosítás során az éves összeg 119 ezer forintról 166 600 forintra nőtt, ami akkor 40 százalékos emelést jelentett.

Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak szintje 2007 óta több mint kétszeresére, az élelmiszereké pedig több mint háromszorosára emelkedett.

A lakhatási költségek szintén jelentős terhet jelentenek az egyetemistáknak. A HÖOK által idézett adatok alapján az egyetemvárosokban az átlagos albérleti díj 2025-re megközelítette a havi 200 ezer forintot, Budapesten pedig meghaladta a 260 ezer forintot.

A szervezet szerint a megélhetési nehézségek miatt a hallgatók fele tanulmányai mellett legalább félállásban dolgozik. Ez azonban kevesebb időt hagy a tanulásra, a közösségi életre és az egyetemi programokra, ráadásul növelheti a felsőoktatási lemorzsolódás kockázatát is.

A korábbi ösztöndíjemelés is visszaüthetett

A HÖOK szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a korábbi kormányzat tavasszal egyedi döntéssel 50 százalékos ösztöndíjemelést rendelt el, ehhez azonban nem biztosított többletforrást.

Az intézményeknek így saját költségvetésükből kellett finanszírozniuk a magasabb támogatásokat, miközben az emelés hosszú távú fenntartásához szükséges jogszabályi háttér sem született meg.

A szervezet szerint ennek következményei már az őszi félévben jelentkeznek: az egyetemek nem tudják a korábban megemelt ösztöndíjakat változatlan szinten biztosítani.

A hallgatók ezt a gyakorlatban az egyébként is alacsony támogatások jelentős csökkenéseként érzékelik, ami a HÖOK szerint komoly elégedetlenséget vált ki.

A 2027-es költségvetéstől várnak megoldást

A hallgatói érdekképviselet ezért azt kéri az Országgyűléstől, hogy a jövő évi költségvetésben duplázzák meg a hallgatói normatívát. Ez a jelenlegi évi 166 600 forintos összeget 333 200 forintra emelné.

A HÖOK hangsúlyozta, hogy nem egyszeri támogatásokra, hanem hosszú távon fenntartható, kiszámítható ösztöndíjrendszerre van szükség.

A szervezet szerint a felsőoktatásban tanuló fiatalok helyzetén csak olyan finanszírozási rendszer javíthat érdemben, amely az intézmények számára tervezhető, a hallgatóknak pedig valódi segítséget jelent a tanulmányaik és megélhetésük finanszírozásában.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!