Kórházban hagyott babák, gyerekbántalmazások, alacsony bérezés, szakember-fluktuáció. Krízisben van-e a magyar gyermekvédelem? Lehet-e tabuk nélkül beszélni a legfontosabb kérdésekről? Milyen rendszerszintű kihívásokkal kell szembenéznie a gyermekvédelemnek? Erre kereste a választ az SOS Gyermekfalvak szervezésében megrendezett konferencia.
Balázs Gábor, az SOS Gyermekfalu-Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy mennyire fontos arról a helyzetről beszélni, amelybe az utóbbi időben a gyermekvédelem került.
„Nem célunk hibáztatni bárkit, közös a felelősségünk és együtt kell megoldást találnunk, mert a gyerekek emberi méltósága a legfontosabb” – emelte ki bevezetőjében.
Majd Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára beszélt arról, hogy szakítani kell a gyakorlattal, miszerint az állami gondozásba kerülő gyerekeket vagy a kórházban hagyott csecsemőket odahelyezik, ahol épp van hely, és nem oda, ahol a szükségleteinek megfelelő ellátást kaphatja.
„Még az idén parlament elé kerülnek a gyermekvédelemmel összefüggő jogi módosítások, például, hogy ne alkalomszerűen legyenek ellenőrzések, vagy hogy valós támogatást kapjanak a nevelőszülők” – jelentette be Gyurkó Szilvia.
Fotó: Klasszis Média
De fontos a nevelőszülők alkalmassági vizsgálatának reformja is. Azon már módosítottak is, hogy ha egy nevelőszülő régóta vár alkalmassági vagy pszichológiai engedélyre, akkor prirozálást is lehessen alkalmazni.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 9,5 milliárd forintos krízisintervenciós alap egy része már megérkezett a minisztériumba, melynek egy részét az úgynevezett félutas házakra, speciális elhelyezésekre és vadonatúj pilotprogramokra fordítják, ahol a gyerekek igényei állnak a fókuszban.
Cél: a hiányzó szakemberek pótlása
Gyurkó kiemelte: mindeközben olyan ordító hiányosságokat is meg kell oldani, minthogy 8 megyében még most sincs jól kialakított gyermekpszichiáteri rendszer, pedig az utóbbi időben vészesen megugrott a 6-8 éves, súlyos pszichiátriai problémával küzdő, illetve a túlgyógyszerezett gyermekek száma. Ezért örvendetes, hogy igen jó az együttműködés az Egészségügyi Minisztériummal például abban, hogyan vonják be a felnőttekkel foglalkozó pszichiátereket a gyerekellátásba, hogy megérkeztessék őket a pszichiátriai ellátási körbe.
Mobilteameket is szeretnének létrehozni, ezért megnézik, hogyan lehet a pályakezdőket, a háziorvosokat is bekapcsolni, és felelevenítenék egy „régi gyakorlatot” is: ösztöndíjjal már egyetemi éveik alatt bevonnák a hallgatókat, hogy elköteleződjenek a gyermekvédelem felé. És fontos a telemedicina is: itt jó tapasztalatok vannak arra, hogy a „túlgyógyszerezett” javítóintézeti gyerekeknél a gyógyszerhasználat ellenőrzése és utánkövetése ilyen módon jól működhet.
Arra a kérdésre, hogy a gyermekvédelem előtt álló feladatokra lesz-e elégséges finanszírozás, az államtitkár azt mondta: „Most, amikor a jövő évi költségvetést tesszük össze, még nincs konkrét válaszom erre, de csapataink harcban állnak. Az biztos, hogy a nevelőszülői rendszer jelenlegi struktúrája nincs rendben, árnyalni és finomítani kell a szolgáltatások módját. Ezért nagyon erős tárcaközi együttműködésben gondolkozunk”.
Jelenleg több mint 300 baba van kórházban
A Both Emőke, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekvédelmi helyettes államtitkára, Kelemen Edit, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főorvosa és Szarvas Erika, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) gyermekvédelmi gyámja részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy jelenleg is többszáz otthagyott csecsemőt gondoznak a kórházakban.
A szakértők hozzátették: az intézményekben hagyott babák vér szerinti szülei magukra vannak hagyva, és a kórházak sem tudják mindig, mit kell tenni a kórházban hagyott babákkal. Fontos lenne minél előbb a sorsuk rendezése, ezért célszerű lenne szociális munkásokat edukálni, hogy a kórházakban segíthessék az anyákat, krízistanácsadással például.
Mint elhangzott, sajnos nem véletlen, hogy most ekkora a baj, azaz ennyire megugrott a kórházakban hagyott babák száma: évek óta látszódott, hogy közeledik egy krízishelyzet a korai iskolaelhagyók számának növekedése vagy épp a szívhangrendelet miatt. Bár most már hat hét után örökbe lehet fogadni a kórházban ragadt babákat, mégsem működik jól a rendszer.
Ugyanakkor előrelépés, hogy október 1-jétől pilot üzemmódban kezd felállni egy csapat, amivel krízisnevelői szülői hálózatot alakítanak ki, és sikerként könyvelhető el az új önkéntes „babasimogató modell” is.
Ám a nevelőszülői hálózat reformja azért is nehéz és aggályos, mert 90 százaléka az egyházak kezében van, az állami részvétel ehhez képest csekély, sőt, a „megélhetési nevelőszülők” száma sem kevés. Az is probléma, hogy a nevelőszülői képzés is igen sokrétű, egyes helyeken kiváló, máshol alacsony minőségű. Van tehát bőven teendő, ami a megújuló gyermekvédelmet illeti.
