A több mint 18 órás általános parlamenti vita után az Országgyűlés kulturális bizottsága csütörtökön bő egy óra alatt lezavarta a pedagógusok új jogállásáról szóló törvénytervezet – – gúnynevén a bosszútörvény – „részletes” vitáját.
Nem történt meglepetés, a bizottság kormánypárti többsége támogatólag szavazott a tervezetről, amely ellen hónapok óta tiltakoznak oktatási civil, szakmai és érdekvédelmi szervezetek - írja a Népszava.
Az ellenzék részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett, kormánypárti kollégáik ezeket vita nélkül leszavazták. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, amely heti 24 órában fixálná a pedagógusok tanítással lekötött heti munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett. Utóbbiról Dunai Mónika is beismerte, hogy igazságtalan.
Az ellenzéki képviselők közül ugyanakkor a momentumos Tóth Endre és az MSZP-s Hiller István is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fix 24 óra sem igazságos, mert így lesznek, akiknek 22 óráról növekedni fog az óraszámuk. A Momentum politikusa az ülésen jelen lévő Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt is kérdezte például arról, az új törvény hogyan segíti a tanári pálya megbecsülésének javítását, mit értenek félre azok a pedagógusok, akik tiltakoznak vagy otthagyják az állásukat, illetve miért nézik kiskorúnak a tanárokat. Egy petícióban mintegy ötezer pedagógus jelezte, felmond, ha bevezetik a közalkalmazotti jogviszonyukat megszüntető státusztörvényt.
- Nem nézzük kiskorúnak a pedagógusokat - szögezte le Maruzsa Zoltán. Szerinte az új törvény olyan kérdéseket tisztáz a tanárok foglalkoztatását illetően, amelyek most több jogszabályban vannak szétszórva, a teljesítményalapú bérezés is vonzóvá teszi majd a pályát, ahogy a költségvetési és a reményei szerint megérkező uniós forrásokből finanszírozott béremelés.
Hiller István, az MSZP képviselője arra az ellentmondásra mutatott rá, hogy az Orbán-kormány egyszer azt mondja, az oktatás nemzeti hatáskör, abba más ne szóljon bele, máskor meg az Európai Bizottságra mutogatnak, hogy miért nem küldenek már pénzt a magyar pedagógusok béremelésére.
Az ülést követően Maruzsa Zoltán lapunk kérdésére azt mondta, nincs újabb változás a státusztörvény bevezetésének tervezett időpontjában, ha a parlament is megszavazza, júliusban hatályba lép. A lap arról is érdeklődött, lesznek-e személyi következményei annak a nyilvánosságra került levelezésnek, amelyben ő maga, valamint a köznevelési államtitkárság és a Klebelsberg Központ munkatársai azon tanakodnak, hogyan válaszoljanak a Telex kérdéseire úgy, hogy ne hazudjanak, de ne is közöljék a teljes igazságot. Maruzsa Zoltán elnézést kért mindenkitől, akiket esetleg megbántott, arról pedig nem tud, hogy az esetnek lennének személyi következményei.
