Az első félévben 17 ezerrel csökkent a nyugdíjasok és csaknem 30 ezerrel a korhatárt elért nyugdíjasok száma - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataiból,
amit a Zoom.hu idézett. Ez annak az eredménye, hogy idén megint emelkedett a korhatár, januártól már csak 63,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni.
A következő lépcső 2019 lesz, akkor emelkedik 64 évre a korhatár, majd újabb kétszer féléves lépés után 2022-ben áll be a megcélzott 65 éves korhatár. A fokozatos korhatáremelés célja a nyugdíjrendszer stabilitásának növelése, a várakozás az, hogy 2035-ig nem lépi át a nyugdíjasok száma a 2 millió 50 ezer főt.
A korhatár 65 évre emelésével a magyar nyugdíjrendszer 2030-2035-ig finanszírozható, ám azt követően vélhetően újra az alapparaméterekhez kell nyúlni, ami jelentheti a korhatár vagy a járulékok emelését, illetve a kifizetett járadékok csökkentését.
A létszámcsökkenést tükrözik a nyugellátásokra fordított kiadások is: idén, az első hét hónapban 1822,4 milliárd forintot költött az állami Nyugdíjbiztosítási Alap, ami az éves 3151 milliárd forintos keret 57,8 százaléka - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbb kiadott jelentésében.
A nyugdíjakra fordított kiadások ugyanakkor 2,9 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja az 1,6 százalékos év eleji nyugdíjemelés mértékét.
Ennek magyarázata a nyugdíjak és nyugdíjasok cserélődése: a rendszerbe most belépők ellátása magasabb, mint a kiesők, azaz az elhunytak járadéka volt.
Komlós Juci és Zenthe Ferenc a Szomszédokban
Az NGM adatait megerősítik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számai: az első félév végén 2 millió 21 ezer nyugdíjasnak utaltak átlagosan havi nettó 124,3 ezer forintot, míg fél évvel ezelőtt a 2 millió 38 ezer ellátott átlagosan 121,7 ezer forintot kapott.
A Magyarországon jelenleg érvényes, 63,5 éves korhatár inkább átlag alattinak számít, a legtöbb helyen már most 65 év az irányadó korhatár, sokszor még az emelés előtt vagy közben - további részletek a itt olvashatók.
mfor.hu