2016. november 29. 16:04

Ugyan sokkal ismertebb, mint nemzetközi konkurenciája, idehaza mégis valamivel többen használták az Oszkár telekocsis rendszerét, mint az Ubert annak kétéves hazai jelenléte alatt, derült ki az eNet legfrissebb tanulmányából.

Az eNET második sharing economy kutatása szerint a hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economy-t pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás ugrik be mindenkinek elsőre, ami nem csoda, hiszen mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Így nem meglepetés, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebook-ot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%). Való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfing-et 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban - de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik, vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.

mfor.hu