Hozzátette, a kulcs jelenlegi 20-ról 18-ra történő levitele nem oldja meg az összes problémájukat, de csökkenti a szomszédos országokkal szembeni versenyhátrányt. Azt pedig, hogy a kormány az eredeti terveivel ellentétben nem növeli 5 százalékponttal, hanem kettővel csökkenti a szálláshely áfát, a szövetség kitartó lobbizásának is tulajdonítja. Egy ilyen mértékű emelés ugyanis a romló gazdasági környezetben tovább nehezítette volna az iparág helyzetét.
A főtitkár elmondta, a környező országokkal összevetve még a 18 százalék is magas, például Csehországban és Ausztriába a kereskedelmi szálláshelyeket 9-10 százalékos, míg az európai uniós 27-ek nagy részében 10-12 százalékos áfa terheli.
A főtitkár elmondta, az áfa-csökkenés miatt a szállodák nem mérséklik az árakat. Egyrészt a 2 százalékpontos csökkentés nagyon csekély, másrészt a budapesti árak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak. Kovács István egy negyven európai várost összehasonlító elemzést idézve elmondta, hogy a magyar főváros az utolsó ötben van a listán.
Kovács István elmondta azt is, hogy négy éve még Magyarországon is 12 százalékos volt az áfa, amit 2004 januárjától 15 százalékra, 2006 szeptemberétől pedig 20 százalékra emeltek. Mindez nem tett jót a magyar szállodaiparnak.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a szállodák nemcsak szálláshelyeket adnak ki, hanem wellness- és éttermi szolgáltatásokat is nyújtanak. Ám ezek áfája nem csökken, hanem tovább nő júliustól, s ez nem kedvez a szállodaiparnak.
Szalay-Zala Andrea, a Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy őket nem érinti a változás, mivel tagjaik döntő többsége magánszemélyként adja ki a szálláshelyeket.
Magyarországon 2008-ban mintegy 19,8 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták, amelyből megközelítőleg 244 milliárd forintos bruttó árbevétele keletkezett a kereskedelmi szálláshelyeknek, amelyek mintegy 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, s az ország teljes GDP-jének csaknem 9 százalékát adják.
MTI/Menedzsment Fórum
